129468. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kiválatással edzett alumíniumötvözetből készült szerkezeti alkatrészek előállítására
2 129468. melleit a nyúlás körülbelül ugyanaz, mint a szilíciumban gazdagabb ötvözeteknél. A szilárdsági értékek és a nyujthatóság halárának növelése a magasabb hőmérsék-5 leieken foganatosított kiválatásos edzés esetén aránylag nagymértékben függenek a hidegalakítás mértékétől. Egyenletes végső értékek elérése végett tehát szükséges, hogy a környezeti hőmérsékletnél magasabb hő-10 fokon foganatosított kiválatásos edzés után végzett hidegalakítás mértékét pontosan betartsuk. A hidegen való alakítás mértéke a megeresztéses kezelés időtartamát is befolyá-15 so Íja, mégpedig olyként, hogy kisebb mértékű hidegen való alakítás esetén hosszabb megerésztési időkre van szükség, mint nagyobb mértékű hidegen való alakításkor. A találmány értelmében úgy járunk cl, 20 hogy a kiválatással edzhető, 3,5—1,5% rezet. 1,2—1,6% magnéziumot, 1,0—1,4o/0 mangánt, 0,4%-nál kevesebb .szilíciumot, 25 maradékban alumíniumot és szennyezésként vasat tartalmazó alumíniumötvözetekből készült szerkezi alkatrészeket oldódás végett körülbelül 500 C°-on izzítjuk, majd hirtelen lehűtjük és pihentetjük, ez-30 után hidegen alakítjuk-és 110—170 C° hőmérsékleten 10 naptól 20 óráig terjedő ideig megeresztjük, majd raktározzuk. Előnyös, ha a leírt módon kezelt ötvözetek hidegen való alakításának mértéke 35 körülbelül 5%, azonban, már kisebb mértékű, például csak 2°/o-os hidegen való alakítás is a fentemlítell szilárdsági értékeket lényegesen megjavítja. Ha a gyártásnál használt eljárás, valamint a ter-40 mókkel szemben állított követelmények, például a méretek pontos betartá,s,a nagyobb bádogok esetén ..megengedi, 5%-nál nagyobb mértékű hidegen való alakítást is alkalmazhatunk. 45 1. Példa. 4,0% rezet, 1,1% magnéziumot, 1,2% mangánt, 0,1% sziliciumol, 0,2% vasat ós maradékban alumíniumot tartalmazó ötvözetből készült oly bádogokon, melyeket az oldódás végett 500 C°-nál ío-50 ganatosított izzítás, hirtelen lehűlés és a környezeti hőmérsékleten való pihentetés után 5% mértékben hidegen alakítottunk, majd ezután 160 Cc hőmérsékleten 3—5 napig megeresztettünk és pihentettünk, a 55 következő értékeket mértük: szilárdság 51—53 kg/mm2 nyujthatóság határa 48—50 kg/mm2 nyúlás 7—9%. Ha a bádogot 10%-ra hidegen kihengereltük, akkor 180 C°on foganatosítóit, 60 2—4 napig tartó megeresztés és pihentetés után a mért értékek a következők voltak: szilárdság 53—55 kg/mm2 nyujthatóság halára 51—53 kg/mm2 nyúlás 6—9%. 65 Ezzel szemben oly bádogokon, amelyek 4,0% rezet, 1,1 o/0 magnéziumot, 1,2% mangánt, 0,8% sziliciumol, 0,2% vasat és maradékban alumíniumot tartalmaztak és amelyeket az oldódás végett 500 C^on he- 7 ° vitettünk, majd hirtelen lehűtöttünk és pihentettünk, ezután 5%-ra hidegen kihengereltünk, végül 2—1 napon át 160 C°-oü megeresztettünk, a következő értékeket mértük: 75 szilárdság 16—48 kg/mm2 nyujthatóság halára 43—45 kg/mm2 nyúlás 7—9%. 10%-os hidegen való kihengerlés és 1'/a—3 napig tartó megeresztés után a kö- 80 vetkező értékeket mértük: szilárdság 48—50 kg/mm2 nyujthatóság halára 16—48 kg/mm2 nyúlás 6—9%. 2. Példa. Oly bádogokon, amelyek 85 4.0% rezei, 1,0% magnéziumot, 1,2% mangánt, 0,1% sziliciumol, 0,2% vasat és maradékban alumíniumc-L tartalmazlak és amelyeket az oldódás végett 500 C°-on izzítottunk, majd hirtelen lehűtöttünk és pi- 90 beillettünk, ezután 5%-ra, illetőleg 10%-ra hidegen hengereltünk, végül 160 C°-ou ll / 2 —3 napig, illetőleg 1-2 napig megereszteltünk ós pihentettünk, a következő ériékeket mértük: 95 5% hidegen való alakítás. Megeresztés 100 C-on V/2 -3 napig szilárdság 48-50 kg/mm2 nyujthatóság határa 15—47 kg/mm2 100 nyúlás 7—9%. 10% hidegen való alakítás. Megeresztés 160 C°-on 1—2 napig szilárdság 50 52 kg/mm2 105 nyujthatóság határa 18—50 kg/mm2 nyúlás 6—9%. Ha az ötvözet 0,1% szilícium helyett 0,6% sziliciumol tartalmazott, akkor a következő értékeket kaptuk: no
