129442. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegből való üreges testek, kiváltképen üvegtéglák előállítására

2 129442; röző vagy a fényt jól visszaverő anyaggal boríthatjuk. Ez az anyag önmaga 'külső ol­dalán érdes lehet, vagypedig érdesílőszer­rel boríthatjuk. 5 Az új eljárás szerint előállított tégláknak tehát a kiindulási féllégiákon kiemelkedé­seik és ezekhez rendiéit mélyedéseik van­nak. Továbbá szimmetrikusan elrendezett hornyaik vannak, melyek a téglák betalá­ló zandó oldalfelületeiben vannak kialakítva és végül a téglák belseje felé tükröző vagy a fényt jól visszaverő rétegük van, me­lyek a hornyokon az összes elfalazandó téglafelületeken az összeolvaszUís után a!a-15 ki lünk ki. A rajz a találmány példaképem kiviteléi szemléiteli, mégpedig az 1. ábra két egymás fölölt elrendezelt Fél­tégla távlati képét, a 20 2. és 3. ábra az új Légiák előállítási eljá­rásának két szakaszál, a 4. és 5. ábra az üvegcsúcsok és mélyedé­sek két kiviteli alakját nagyobb léptékben melszetfoen, a 25 (i. és 7. ábra az elfalazott üvegtéglák két metszetét, és a 8. és 9. ábra a tégla kél hosszmetszetét mutatja. Az ; -1— —2— fél téglák előnyösen sar-30 kaiknál —3 ••- kiemelkedésekkel és meg­felelő —4'-• mélyetlésekkel vannak ellátva. A —3— kiemelkedések oly üvegből vannak, melynek azonos vagy valamivel alacso­nyabb az olvadáspontja, mint annak az 35 üvegnek, amelyből a féllégiák készüllek. Ha a féltéglákat sajtoljuk, akkor a kiemel­kedéseket vagy mélyedéseket a sajtolásnál egyidejűleg rásajlolhaljuk vagy besajlol­batjuk. A kiemelkedések az —5 rés ma-40 gasságával hosszabbak, mint a mélyedé­sek mélysége. Miként a 4. és 5. ábrákból látható, a —3 - kiemelkedések alapfelületc nagyobb lehet, mint a mélyedések szélessége. A ki-45 emelkedés kúp lehel, mimellett a mélyedés falának görbe alakja van. A mélyedés, mi­ként azt az 5. ábra szemlélteti, hengeralalui vagy megközelítően hengeralakú is lehet. A téglák előállításánál a kiemelkcdések-50 kel illetve mélyedésekkel ellátott féltéglá­kat, miként az 1. ábra szemlélteti, egymásra helyezzük és emellett azokat a mélyedé­sekbe benyúló kiemelke lések központosít­ják illetve egymással szemben való helyes helyzetükbe hozzák, összeolvasztáskor a láng a —3— kiemelkedések közölt fenn­maradó —5— résen át minden oldalról behatol és az üvegből való félléglákat szé­leinek egész felületén egyenletesen felhe­víti. Mihelyt a kívánt lágyulás bekövetke­zelt, a két féltéglát összenyomjuk és ekként egységes —G— üveglégiává egyesítjük. (2. ábra). Mivel a hevítés! az utolsó pillanatig sőt az összenyomás a la II. is folytathatjuk, feli ellenül biztosítva van, hogy az összeol­vadás az 'egész felületen bekövetkezzék. Avégett, hogy az összeolvasztást kiváltké­pen a téglaélek kiemelkedései és mélyedé­sei mellett megjavítsuk, a varratot a tégla --4— ütközőiéiénéi az olvasztóval való si­míláskor célszerűen valamivel erő-sebben benyomjuk. Ekkor, miként a 3. ábra mu­tálja, a négy legrövidebb légin élen —7— rovátkák keletkeznek. E rovátkák min­denkor az összefal ázandó tégla élek köze­pén helyezkednek el,, és a légiák falazása­kor az az előnyük, hogy a négy tégla'ütkö­zési helyénél a —8— habarcsdugasz kelet­kezik, mely a tégláknak a fa Kiölésben fel­tétlenül biztos tartási ad. (Jva kori a Li kísér­letek azt mulatták, hogy az 'eme rovátkák­ban elhelyezkedő habarcsdugasz az üveg­téglát sokkal erősebben tartja, mint ami­lyen tartása a normális agyagléglának a falkölésben van. A kiemelkedésekel és mé­lyedéseket és/vagy a rovátkákat a legki­sebb- fégl'.éí men lén való elrendezésük he­lyeit az összeolvasztási varrat egyéb he­lyein is elrendezhetjük. Ellenben azokat szimmetrikusan kell elrendeznünk avégett, hogy több Légin elfalazásakor egymásra üt­közzenek. Mivel a —7— roválkák és ennek f oly Ián a megfelelő —8— habarcsdugaszok az elfa­lazandó téglafelületeknek csupán kis részé­re terjednek, az egész üvegfal fényáleresz­tőképességót a. roválkák elrendezése nem csökkenti jelen Lösen. A fényátereszlőké­pességnek a roválkák révén való csekély csökkenését azzal egyenlítheljük ki, hogy az elfalazandó téglafelületeket a —7-- ro­vátkák helyeinél a légla belseje felé tük­röző vagy a fényt jó! visszaverő anyagból való —9— réteggel borítjuk. (1. 8. és 9. ab­rakai). E réteg felfecskendezeít fémből pl. alumíniumból, vagypedig alumíniumlnkk­ból, ezüstlakkból és hasonlóból állhat. A tégla belseje felé a fényt visszaverő anyag­ból való --9— réteg a - 7— rovátkákon lúlnvűlhnt és az üvegléglák összes el fala-60 65 70 75 80 85 90 95 100 105 110

Next

/
Thumbnails
Contents