129436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szigetelően szerelt széntestek előállítására, valamint az eljárással előállított széntestek

Megjeleni 1942. évi április hó 15-én, MAGTAB KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 129436. szám. VII/g. osztály. — C. 54117. alapszám. Eljárás szigetelőm szereli szentesiek előállítására, valamint az eljárással előállított széntestek. C. Conradíy cég, Nürnberg (Németország). A bejelentés napja: 1948. évi május hó 25. — Németországi elsőbbsége: 1939. évi június hó 38. Az elektrotechnikában gyakran szükségesek olyan széntestek, melyeket egymáshoz vagy valamely gép-, illeiőleg készülékrészhez képest villamosan szigetelni 5 kell, így pl. szénkollektorok vagy széncsúszógyűrűk, továbbá másfajta szénkonlaklusok, melyek különösen nagy villamos igénybevételeknek és így magas hőm érsekieteknek vannak kitéve. A használatos 10 szigetelőanyagok ilyen magas hőmérsékleteken, különösen villamos szikraképződés következtében, elpusztulnak "és bomlanak, úgyhogy teljes egészükben vagy részlegesen a villamos áram vezetőivé válnak, en-15 nek folytán céljuknak, t. i. a villamos szigetelésnek már nem felelnek meg és ezenfelül erőművi szilárdságuk, mely a széntest rögzítésére szükséges, szintén csorbul (ragacsok). 20 A találmány ilyen esetek számára szigetelőén szerelt széntestek létesítését célozza, melyek szigetelése a fent vázolt igénybevételeknek teljes mértékben megfelel. Ezt ügy érjük el, hogy a szigetelőanyagot hő 25 segítségével visszük fel. Az olyan szigetelőanyag, melyet a leírt módon kezeltünk, kellően ellenálló ahhoz, hogy a szóbanforgó testek üzeme alatt a szikraképződés és hő következtében fellépő igénybevéte-30 leknek ellenálljon. A találmány szerint különféle szigetelőanyagokat különböző mór dókon, elvileg azonban mindig hő útján vihetünk fel a széntestekre. A találmány értelmében alkalmazandó szigetelőanyag 35 fajtája szerint azt a ki nem égetett vagy az előizzílolt vagy a készreégetetl szénre felvisszük és bő segélyével megkeményítjük és rögzítjük. Ki nem égetett vagy előizzított szén esetében a fenti folyamai alatt a szén készreégeLése is bekövetkezik. Olyan 40 szenei, mely már teljesen ki van izzítva, a reája felvitt szigetelőtesttel együtt minden további nélkül újra égethetünk; sőt a második izzítófolyamatta! az előbb már égetett szén tulajdonságait kívánt módon 45 változtathatjuk is. A szentestet, pl. magában véve ismert módon sajtolással állítjuk elő és ezután a találmány szerint kerámiai anyagból, pl. szteatitból készült szigetelőmasszával for- 50 mában körűlsajtoljuk és a két részből öszszesajtolt egész testet közös i.zzítófolyamatnak vetjük alá. A két felhasznált anyag zsugorodási tulajdonságait emellett egymáshoz kell hangolni. Ha a kész test elő- 55 állítására használt sajtolandó anyagok (szén- ós szigetelőmassza) zsugorodási különbségei jelentékenyek, akkor a sajtolt szenet a találmány értelmében annyira előizzítjuk, hogy a végleges, közös izzítófo- 60 lyamat (kószreégetés) alatt ne zsugorodjék jobban, mint az előizzítás után köréje sajtolt szigetelőanyag. Hasonlóan a készreizzított szénre megfelelően alakított és előizzított kerámiai szigetelőtestet vihetünk 65 fel, mire az egészet a szigetelőtest teljes zsugorítási hőmérsékletén újra kiizzítjuk. A találmány szerint a szigetelőtest üvegből is lehet, melyet ömlesztve folyékony