129420. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fonalaknak szintétikus, egyenesláncú - láncalakú - poliamidekből való előállítására

6 Í20420. soló anyagokat, stb. tartalmaznak, úgy n hidegen való nyújtás után különbségek mutatkoznak. Ez jelentkezhelik hidegem való erősebb nyújtásnál fokozott fényben 5 vagy iotlosság;ban. Az is lehetséges, hogy az oldhatatlan anyag, például alumíniumpor vagy gyöngyeszencia, a szálak, fonalak, szialagolc sin. felületén elrendeződik. Ilyféle színhalásoknak a pigmensanyagokná! 10 fellépő színhalásókkal való egyesítése útján, ismét újabb optikai halások érbe-I ők el. Hasonló újszerű hatások érhetők el pigmenlezett vagy fénytel-enítelt fonalaknak 15 nem pigmenlezett fonalakkal való egyesilésével, illetőleg oly fonalak közvetlen öszszeíonásával, melyeknél egyes szálak pigraentezettek, mások nem pigmentezellek. Az utóbbi azzal érhető' el, hogy több pig-20 mentezeil és nem pigmenlezett szálképző anyagot fonóíúvókákhoz viszünk és ott kisajtolunk. Más újszerű hatások megváltoztatott feldolgozási módokkal állíthatók elő. 25 Például poliamidtermékek festékal't'inilásál forró vízzel vagy gőzzel való kezelés némileg csökkenti, ami előnyösen alkalmazható nem festett oly fonalak dublírozásához, amelyek közül legalább keltőt kü-30 lönböző módokon tettünk ki gőz behatásának. Festetlen fonalak illetőleg .szövetek szintén egyenlőtlenül kezelhetők gőzzel. A keletkezett termékek festéskor ugyancsak újszerű hatásokat adnak. Ily hatások a 35 jelen találmány alkalmazásával tovább változtathatók. Más újszerű hatásokat érhetünk el oly fonalaknak, szálaknak és hasonló anyagoknak alkalmazásával, amelyeknek vegyi ösz-40 szetételük következtében különböző festékaffinitásuk van. így például a megömteszlett szálképzőanyagokhoz vagy azokhoz a monomer komponensekhez, amelyekből a polimerekel előállítjuk, különböző festék-45 adalékokat adhatunk. A különböző monofunkcionális karbonsavak és nitrogén tartalmú 'bázisok a festékaffinilást ugyancsak megváltoztatják. Ezeket, azokhoz a monomer reakciós testekhez adjuk, ame-50 lyekből a polimer készül, hogy olyan polimereket kapjunk, amelyek fokozott hőmérsékleteknél viszkozitásukat nem változtatják lényegesen. Oly szálak és fonalak, amelyek ezeket a vegyületeket tartalmaz-55 zák, cérnázhatók és azokból szövetek is köthetők, melyeket utólag festünk. Hasonló módon különböző festékaffinitású polimerek fonás elölt összehozhatok vagy egyidejűleg ugyanazokból vagy szomszédos fonófúvókákból fonhatok és egyetlen 60 fonallá egyesiIhetők. Mint fent már kifejtetlük, az ilyen eljárással készült fonalaknak igen tetszetős külsejük van és azok sokféle célra, pél- ' dául új hatásos külsejű szövetek előál- 65 Utasára használhatók. Ezzel az eljárással készült fonalak, amelyek a szintetikus poliamidíonalakhoz hasonlóan egyenletesen vannak festve, mint végtelen szál,'vagy mint pászmarost alkalmazhatók, amelyet 70 fonállá fonunk. Ugy a göndörített, mini a göndörítetlen fonál ezekre a célokra értékesek. Ezeket egyenként vagy más fonalakkal kombinálva a dublírozás, kicérnázás és vagy előcérnázás ismert eljárása 75 szerint használhatjuk fel. Spirális fonalakat azáltal állíthatunk elő, hogy durva fonalat belülfekvő finom fonál körül sodrunk, miáltal spirális hatást kapunk. így például nem göndörített, szin- 80 létikus poliamidfonál más göndörített vagy nem göndörített fonál körül vagy más anyagból, mint például selyemből, pamutból, gyapjúból, műselyemből készült fonál köré sodorható. Ugyanígy gön- 85 dörílett szintetikus poliamid fonal at göndörített vagy nem göndörített más fonál mint mag köré sodorhatunk. Fordítva, a göndörített vagy göndörítetlen fonál is alkalmazható magként, amely köré bármi- 90 lyen más fonalai sodorhatunk. Ralinc-fonál, mely a spirálfonál egy változata, ugyancsak előállítható. Miután az első fonalat, mint azt fent leírtuk, spirális alakjában a második fonál köré sodortuk, har- 95 madik fonalat az első kettőhöz clienteles irányban sodortunk körül. Természetesen. úgy, amint azt a spirális fonálnál is felsoroltuk, sokféle módosítási lehelőség áll fenn. too Göndörített vagy nem göndörített poliamidfonalak igen erős kölcsönös elcsavarással dubÜrozhalők, ami meghatározott távolságokban csomók képződését okozza. Hasonló módon hurkos és bukléíonalak 105 cérnázó eljárással állíthatók elő, mimellelt egy szálrészt lazán tartunk, míg a fonál hurokképződés közben elfordul. A hurok nagyságát az a sebesség határozza meg, amellyel a fonalakat a cérnázóké- 110 szülékhez hozzuk. Erre a célra göndörített