129420. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fonalaknak szintétikus, egyenesláncú - láncalakú - poliamidekből való előállítására

2 129420. leiben oly szálakat, rostokat, szalagokat, filmeket, fonalakat, szöveteket és hasonló testeket kívánunk előállítani, amelyeknek változó optikai hatásaik vannak. 5 Egyszerűség kedvéért az eljárást poli­bexameti 1 énadipamidből készült, hidegen nynjtolt szálak és fonalak esetére tárgyal­juk, bár az nincs csak erre korlátozva. A találmányt a hidegen való nyújtásra sem 10 korlátozzuk egyoldalúan, mert a kívánt kristályirányítás a rosttengely mentén más módon is elérhető. Az eljárás úgy fil­mekre, mint szalagokra, valamint szálak­ra és fonalakra is alkalmazható, egész ál-15 lalánosságban szintetikus, egyenesláncú­láncalakú-poliamidekből készült termé­kekre. Az eljárás részleteit az alábbi leírásra és a berendezést vázlatosan feltüntető áb-20 rára való utalással világítjuk meg. A rajz a festési folyamathoz való előkészítést al­kotó, a rost tengelyirányában való egye­netlen -kristályirányítás létesítésére való készüléket tüntet fel. 25 Az ábrában 11 a felcsévélt fonálcsomag. A 11 csomagról a 13 fonalat lehúzzuk és az felfelé a helytálló 15 fonálvezetőu át­haladva a 17, 19 húzógörgőkre, illelőleg 21, 23 húzógörgőkre jut. A fonalai, löbb-30 szőrösen csavarjuk a húzógörgők köré, hogy a fonál lecsúszását meggátoljuk. A 21 és 23 húzőgörgők nagyobb sebesség­gel forognak, mint a 17 és 19 görgők, hogy ilymódon ,a fonalai gyengébb Denier-re 35 húzzuk ki, mindamellett a kristályirányí­tás a rost tengelyirányában lép fel. A 31 villa 27, illetőleg 29 szárai a fonál mindkét oldalán fekszenek. A 31 villát ide-oda menő 25 vczelőrúdon rendeztük 40 el. Miközben a fonál a 17, 19, illetőleg 21, 23 görgők között nyúlik, a 25 rúd ide-oda leng és így a fonalat szakaszosan járu­lékosan nyújtja, illelőleg járulékosan húzza. A 21, 23 húzőgörgőkről a fonál a 33 45 fonálvezetőbe és onnét gyűrűs eérnázógép 37 gyűrűjén elrendezett vállókészülékbe jut, hogy azt ott a kúpos 39 csévére csé­véljük. Az alkalmazás legáltalánosabb a lakj á-50 ban a találmány eljárás hosszuk mentén változó külsejű úgynevezett effektfonalak­n a k szín l é lik u s egyen es 1 áncú-1 án ca 1 a kú-po­liamidekből való előállítására, mely eljárást az jellemzi, hogy a fonalat a fonás után a 55 rosttengely irányában egyenetlenül irá­nyítjuk és azután festjük. A szálakban, illelőleg fonalakban irány­különbségeket három különböző módon érhetünk el. Az első mód abban van, hogy szálakat vagy ion álakat, melyeknek 60 egyenletes Denier-jük van,, a húzóerő sza­kaszos megváltoztatásával, például a húzó­erőnek a hidegen való nyújtás közbeni megszakításával különböző mértékben nyújtjuk. A második eljárás alapját az 65 képezi, hogy az egyenetlen Denier-jű fo­nál, vagy egyenletes Denierf-jű, de kü­lönböző nyujthatóságj tulajdonságú fonál, amelyben aránylag hosszú szakaszok egy­másközi meglehetősen azonosak, tulajdon- 70 sága, hogy a kisebb Denier-jű szakaszok vagy azok a részek, amelyek könnyen nyujIhatok, erősebben nyúlnak, mini a' nagy Denier-jű részek. A harmadik el­járásnál összetett fonalakat állítunk elő 75 szálaknak és fonalaknak dublírozás, elő­cérnázás, kicérnázás és hasonló művele­lek útján való kombinálásával, amely szá­lakat, illetőleg fonalakat különböző mér­tékben nyújtottunk. 80 Ilymódon előállított fonalakat festel­tünk, mimelleti az összetevők különböző feslékaffinitása következtében újszerű ío­nálhalás jelentkezik. Hogy a fent elsőnek és másodiknak megadott eljárásokkal ké- 85 •szült fonalaknak egyenetlen Denier-je van, az érthető. Amennyiben elegendő mér­tékben egyenletes Denier-jű fonalakra van szükség, úgy azok a festés után mégegy­szer nyújthatok, úgyhogy ill is elegendő 90 egyenletes Denier-t kapunk. Az újszerű optikai halásokal ez a körülmény nem zavarja. Ezek az optikai hatások nem lé­veszlcndők össze a fonál külsejében jelent­kező kisebl> különbségekkel, amelyeket 95 a Denier-ben fennálló különbségek okoz­nak és amelyek más lextilrostoknál is jelentkeznek. Ha ezeket a különbségeket a fonál külsejében szintetikus poliamidszá­laknál csak Denier-beli különbségekre kel- 100 lene visszavezetni, akkor azokat újbóli nyújtással meg lehetne iszünlelni. 1. példa. 20 szálú, fényes, 170 Denier-s polihexa­melilénadipamid fonalat többszörösen 50,8 105 mm átmérőjű hengeres húzógörgő körül, majd pedig hasonló oly húzógörgő körül csavartunk, melynek középpontja a ten­gellyel párhuzamosan futó első görgőtől (51 mm távolságban volt. A fonalat több- 110 izben csavartuk a húzógörgők körül, hogy az azokról való lecsúszási meggátoljuk. A két görgőt külön-külön hajtottuk, mi-

Next

/
Thumbnails
Contents