129411. lajstromszámú szabadalom • Elektronsugárcsöves berendezés és hozzávaló cső
2 129411. bot élesen leképezni, mint egy széleset, és a 6 törő'eiiesének a találmány szerinti beállításánál a sugárnyaláb legkisebb keresztmetszete éppen azon a helyen fekszik, ahol 5 a 8/9 főlencse van. Egy harmadik előny az, hogy az elektronoknak az optika fémrészéinek való nckiütődése folytán előálló sugáráramerőség- veszteségeket elkerüljük, mert a sugár vékony. 10 Az oxidfelülel furata kb. egyenlő nagyságú a 7 fényrekesztő furatával. Nagyobb 3 oxidfelületet választani annyiban volna céltalan, amennyiben az 5, 6, 7 kondenzorrendszer adott gyujlótávolságbeálJításánáL 15 egy adott, a 3 oxidfolt nagyságától függő sugárnyalábkereszlmelszet van a 7 íényrekesztő fölölt és ez oxidfelület megnövelésénél csak szükségtelen veszteségek lépnének fel a 7 íényrekesztőn, azonban a 14 ernyőn 20 világosságfokozás nem volna elérhető. A 3 kalódaemissziófelülel emisszióját egy T szondával vezéreljük. A szívóimezőt 5 védőanódával állítjuk elő. Ez elektródával az optikai sugár járatba lepő sugáráramol 25 függetlenítjük az optika összes beállításaitól, úgy hogy az optikai beállításoknak a sugárenergiára való visszahatásait elkerüljük. A találmány szerint egy kis 4 előretolásl állítunk be a kálódat körülvevő ve-30 zelőhengeren, miáltal az 5 szívóanódával kapcsolatban a sugár gyönge előkoncenlrációja érhető el és lehetővé van téve közelítőleg párhuzamos sugárbelépés a lulajdonképeni optikai rendszerbe. A 4 clőrc-35 lolás el is hagyható, anélkül, hogy a rákövetkező optika lalálmányszerin'i előnyei jelentősebben csökkennének. Az 5 szívőanódát, a leképezendő nyílást hordó 7 ienyrekesztőt és a 9 íőanódál rög-40 zíieft pozilív előfeszüitségen tartjuk. Az 5 szívóanőda meghatározza a 4' vezérlőrács előfeszülIségi munkapontját. Ezt csak anynyira pozitívra 'kell választani, hogy a legnagyobb sugáráram, mellyel dolgozni 45 akar, a 4' rács még negatív előfeszüllségénél bekövetkezzen. Az előny az, hogy a rács árammentes marad és semmiféle sugáráramveszleség nincs. A 4' rács és az 5 szívóanóda közötti kb. 3 mm-es távolságoknál 50 és kb. 1 mm átmérőjű rácsnyílásoknál elegendőek kb. 200-300 voltos előfeszüllségek az egész emissziónak, kb. 1 ma-ig, a rácsárammentes átvezérlésébez. A 9 anóda, valamint a buratér lemezeinek, illetőleg 55 a 15 falborításnak az előfeszül iségei a legnagyobb rendelkezésre álló potenciálon vannak, példaképen 4000 volton. A 7 fényrekesz tő közbenső potenciálon lehet, miáltal eleklronoplikailag az az előny áll elő, hogy a képponlnagyság csökken. Cxva- go korlalilag azonban bebizonyult, hogy különösen igen erős sugáráramokkal való dolgozásnál a sugártértörlés könnyebben győzhető le, ha a 7 fényrekesziőt viszonylag nagy pozitív előfeszüllségre, célszerűen még 65 a legnagyobb feszültségre, nevezetesen a 9 anődára közvetlenül rákapcsoljuk. A lalálmány szerinti a 7 rekeszUYedél és a 8 hengercső közötti szigetelésnél a fényrekeszlő előfeszültségét a megadott határokon belül 70 szabadon választhatjuk. Az optika lényeges és beállítandó előfeszül Iségei a két 6 és 8 hengereleklróda elől'eszültsége. A 6 elektróda előfeszüllsége azt a helyei határozza meg, amelyen a 75 kalódakörnyezel leképezése megjelenik. Az la. ábrán, e cső optikai analógiájában fel van tüntetve az, hogy a találmány szerint a sugárjáratnak milyen lefolyásúnak keit lennie. A 3 katődaemissziófelülelet véges 80 kiterjedésű 3a. fényforrás helyeliesíli. Az első 6 henger helyén egy ekvivalens 6A gyűjtőlencse van. A 8 hengercső-sapka helyén van a 8a leképező lencse és az anódalérben, illetőleg azon a helyen, ahol az el- §5 térílőlemezek távolsága egymáslő! a legkisebb, azaz a 9a helyen, kell a sugárjárat legszűkebb helyének lennie. A találmány szerint a (5a kon den zor lencse gyuj lőtávolsága úgy van beállílva, hogy a 3a izzók a- 99 fcód.a képe a 8a főiencséhe vagy annak közelébe essen. A kalődakörnyezet képe ugyanis azonos a 6a lencse állal alkotott sugárjárat legszűkebb helyével. E kép nagysága egyrészt a 3 és 6 elektródák kö- 95 zölti térben levő 'elektronok i'esziiltsé-gélől, és másrészt a 6" és 8 elektródák közötti térben levőkétől függ, valamint a megfelelő geometriai távolságoktól. A sebesség a 3, 6 előtérben lebelőleg kicsi 100 legyen, a 6, 8 hengercső térben pedig lehetőleg nagy legyen. Egy kb. \/2 mm átmérőjű kalódaemissziöfclüleíről, a megadott feszültségi feltételek mellett, 100 mm távolságra (8 cső hossza) és csupán 20 105 mm (3, 6) távolságnál mintegy 2 mm nagyságú képet kapunk. Még kisebb képetérünk el, ha a 7 fényrekesztő előfeszülIségét növeljük, vagy ha az 5 védőrács előfeszültségét csökkentjük. A találmány szerint az 5 110 és 6 elektróda össze is kapcsolható és közösen szabályozható. Az la ábrán a kalóda képe a 8a lencse helyén a í'ényoplika egyszerű távol-