129410. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magas diszperzitásfokú kuprioxiklorid előállítására
2 Í2SM1«. védelmi szerként használjuk. Egyes esetekben azonban előnyös lehet, ha a reakciót kupriklorid-f el esi éggel engedjük végbemenni. 5 A kuprioxidot például valamely kuprisóoldatnak alkálival való kicsapása útján állíthatjuk elő. Ha alacsony hőmérsékleten végezzük a kicsapást, kék, hidratizált oxidot kapunk, míg melegen a fekete oxid 10 jön létre. A kék hidratizált oxid gyorsabban reagál. Ez hátrány, mert a reakció résztvevőit az elegyítés előtt adott esetben hűteni kell, hogy még a reakció megindulása előtt egynemű elegyet kapjunk, 15 másrészt előny, mert az elegyítés befejezése után a reakció maga gyorsabban indul meg anélkül is, hogy melegíteni kellene. Általában a fekete oxidot már azért is előnyben fogjuk részesíteni, mert a ki-20 csapás után összehasonlíthatatlanui könynyebben lehet szűrni és kimosni. Az alkálival való takarékoskodás céljából előnyösnek mutatkozik a knprioxidot nem neutrális rézsóhól, hanem kuprioxiklorid-25 szuszpenzióból, pl. nátronlúggal kicsapni. A fekete oxidot továbbá száraz úton is előállíthatjuk, pl. úgy, bogy cementált reze! pörkölünk. Igen előnyös a száraz úton nyert knprioxidot felhasználása előtt ala-30 posaji, legjobban nedves golyósmalomban megőrölni. A .szükséges kiiprikloridoldatot ismert módon rézből klór vagy sósav és'levegő behatására, vagy úgy nyerjük, hogy kupri-35 oxikloridot vagy knprioxidot sósavban oldunk. De lehet a kuprikloridoldatot magának a reakciónak folyamán is képződni engedni, amennyiben közvetlenül megfelel őeu nagyobi) mennyiségit kuprioxidra 40 sósavai engedünk halni. Ügyelni kell azonban arra,, hogy a kuprioxid a .sósavval, ill. a keletkező kuprikloridoldatlal egyenlően legyen elkeverve, mielőtt a kuprioxiklorid keletkezése észrevehető mértékben 45 megindulna. Emelteti a valamelyest helyileg keletkezeti kuprioxiklorid, amelyet az előrehaladó elegyedés folyamán a savanyú folyadék újra felold, jelentéktelen. A fenntebb leírt eljárással előállílotl 50 kuprioxiklorid nemcsak igen kicsiny szemesenagyságával tűnik ki, hanem azzal is, hogy inkább alkalmas tixolrop kuprioxiklorid-tartalmú szerekké, való feldolgozásra, mint a más eljárásokkal készült, mert 55 különösen jellegzetes tixotrop tulajdonságokat kölcsönöz neki. Ilyen szereket az utóbbi években bevezettek a mezőgazdaságba és ezek többek között azzal tűnnek ki, hogy a pépes szerek előnyeit, mint a nagyobb hatóképességei, a poralakú sze- 60 rek előnyeivel, mint a raktározási állandósággal és könnyebb adagolhatósággal és szuszpendálhatósággal egyesítik. Ilyen szerek előállítására a találmány szerinti eljárással készült oxikloridpasztából indu- 65 lünk ki. Ezt magában ismert módon fokozatosan elkeverjük •annyi védőkolloiddal (szulfitcellulozlúggal, dextrin ne 1 és hason- -lókkal), amíg csak aránylag könnyen mozgó folyadékot nem kapunk. Ez a folyadék 70 magára hagyva bizonyos idő után megdermed, azonban bármikor rázassál vagy ke\ éréssel ismét cseppfolyósodik. A találmány megvalósílási módját a következő kiviteli példák szemléllelik. 75 1. példa. Literenként 1 moll larlalmazó kuprik lórid oldathoz erélyesen működő keverővel ellátott kádban szlöchiomelriai meirynyiségíí, előbb vízben egyenletesen íelisza- 80 |)olt fekete, kicsapással nyert kuprioxidot adunk és azonnal alaposan elkeverjük. Ezután lehetőleg gyorsan közvetlen gőzzel ki). f)() ()0°-ra melegítünk. A reakció már hevítés közben megindul és igen hamar 85 végetér. Ha mégis kuprikloridból csekély fölösleg volna jelen, (ferrociánkáliumuüu1 végzett cseppenlési próbával állapítható meg) A'agy kuprioxid ból volna felesleg (megismerhető a színről), úgy ezt kevés 90 mennyiségű kuprioxiddal, illetve kuprikloriddal kiegyen Üljük. A keletkezett kuprioxikloridot a szuszpenzióból szűrőprés avagy centrifuga segélyével leválasztjuk. Bármilyen más mosás felesleges, minthogy 95 az .anyalúg csak lisz'la vízből áll. Ilymó1 don olyan kuprioxikloridhoz jutunk, amely rendkívüli szemcsefinomságánál fogva növényvédőszer készítésére kiválóan alkalmas. Ha a leírt módszer helyeit, úgy járunk 100 el, hogy 10 (50 C° reakciőliőmérsékleten, pl. kuprioxidszuszpenziót keverés közben kuprikloridoldatba csurgatunk vagy fordítva, vagypedig mindkét reakciós résztvevőt egyidőben engedjük vízbe folyni, úgy 105 összehasonlíthatatlanul durvább szemcsézésű kuprioxikloridot kapunk. 2. példa. Szobahőmérsékleten közel telített kuprikloridoldatot gyúrógépben gyorsan és 110 alaposan egyenértékű mennyis égnyi sajtolt fekete kuprioxid-lcpénnyel elkeverünk,