129410. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magas diszperzitásfokú kuprioxiklorid előállítására

2 Í2SM1«. védelmi szerként használjuk. Egyes esetek­ben azonban előnyös lehet, ha a reakciót kupriklorid-f el esi éggel engedjük végbe­menni. 5 A kuprioxidot például valamely kupri­sóoldatnak alkálival való kicsapása útján állíthatjuk elő. Ha alacsony hőmérsékleten végezzük a kicsapást, kék, hidratizált oxi­dot kapunk, míg melegen a fekete oxid 10 jön létre. A kék hidratizált oxid gyorsab­ban reagál. Ez hátrány, mert a reakció résztvevőit az elegyítés előtt adott eset­ben hűteni kell, hogy még a reakció meg­indulása előtt egynemű elegyet kapjunk, 15 másrészt előny, mert az elegyítés befe­jezése után a reakció maga gyorsabban in­dul meg anélkül is, hogy melegíteni kel­lene. Általában a fekete oxidot már azért is előnyben fogjuk részesíteni, mert a ki-20 csapás után összehasonlíthatatlanui köny­nyebben lehet szűrni és kimosni. Az al­kálival való takarékoskodás céljából elő­nyösnek mutatkozik a knprioxidot nem neutrális rézsóhól, hanem kuprioxiklorid-25 szuszpenzióból, pl. nátronlúggal kicsapni. A fekete oxidot továbbá száraz úton is elő­állíthatjuk, pl. úgy, bogy cementált reze! pörkölünk. Igen előnyös a száraz úton nyert knprioxidot felhasználása előtt ala-30 posaji, legjobban nedves golyósmalomban megőrölni. A .szükséges kiiprikloridoldatot ismert módon rézből klór vagy sósav és'levegő behatására, vagy úgy nyerjük, hogy kupri-35 oxikloridot vagy knprioxidot sósavban ol­dunk. De lehet a kuprikloridoldatot ma­gának a reakciónak folyamán is képződni engedni, amennyiben közvetlenül megfe­lel őeu nagyobi) mennyiségit kuprioxidra 40 sósavai engedünk halni. Ügyelni kell azon­ban arra,, hogy a kuprioxid a .sósavval, ill. a keletkező kuprikloridoldatlal egyen­lően legyen elkeverve, mielőtt a kuprioxi­klorid keletkezése észrevehető mértékben 45 megindulna. Emelteti a valamelyest helyi­leg keletkezeti kuprioxiklorid, amelyet az előrehaladó elegyedés folyamán a savanyú folyadék újra felold, jelentéktelen. A fenntebb leírt eljárással előállílotl 50 kuprioxiklorid nemcsak igen kicsiny szem­esenagyságával tűnik ki, hanem azzal is, hogy inkább alkalmas tixolrop kuprioxi­klorid-tartalmú szerekké, való feldolgozás­ra, mint a más eljárásokkal készült, mert 55 különösen jellegzetes tixotrop tulajdonsá­gokat kölcsönöz neki. Ilyen szereket az utóbbi években bevezettek a mezőgazda­ságba és ezek többek között azzal tűnnek ki, hogy a pépes szerek előnyeit, mint a nagyobb hatóképességei, a poralakú sze- 60 rek előnyeivel, mint a raktározási állan­dósággal és könnyebb adagolhatósággal és szuszpendálhatósággal egyesítik. Ilyen szerek előállítására a találmány szerinti eljárással készült oxikloridpasztából indu- 65 lünk ki. Ezt magában ismert módon foko­zatosan elkeverjük •annyi védőkolloiddal (szulfitcellulozlúggal, dextrin ne 1 és hason- -lókkal), amíg csak aránylag könnyen moz­gó folyadékot nem kapunk. Ez a folyadék 70 magára hagyva bizonyos idő után meg­dermed, azonban bármikor rázassál vagy ke\ éréssel ismét cseppfolyósodik. A találmány megvalósílási módját a kö­vetkező kiviteli példák szemléllelik. 75 1. példa. Literenként 1 moll larlalmazó kupri­k lórid oldathoz erélyesen működő keverő­vel ellátott kádban szlöchiomelriai meiry­nyiségíí, előbb vízben egyenletesen íelisza- 80 |)olt fekete, kicsapással nyert kuprioxidot adunk és azonnal alaposan elkeverjük. Ez­után lehetőleg gyorsan közvetlen gőzzel ki). f)() ()0°-ra melegítünk. A reakció már hevítés közben megindul és igen hamar 85 végetér. Ha mégis kuprikloridból csekély fölösleg volna jelen, (ferrociánkáliumuüu1 végzett cseppenlési próbával állapítható meg) A'agy kuprioxid ból volna felesleg (megismerhető a színről), úgy ezt kevés 90 mennyiségű kuprioxiddal, illetve kupri­kloriddal kiegyen Üljük. A keletkezett kup­rioxikloridot a szuszpenzióból szűrőprés avagy centrifuga segélyével leválasztjuk. Bármilyen más mosás felesleges, minthogy 95 az .anyalúg csak lisz'la vízből áll. Ilymó1 ­don olyan kuprioxikloridhoz jutunk, amely rendkívüli szemcsefinomságánál fogva nö­vényvédőszer készítésére kiválóan alkal­mas. Ha a leírt módszer helyeit, úgy járunk 100 el, hogy 10 (50 C° reakciőliőmérsékleten, pl. kuprioxidszuszpenziót keverés közben kuprikloridoldatba csurgatunk vagy for­dítva, vagypedig mindkét reakciós résztve­vőt egyidőben engedjük vízbe folyni, úgy 105 összehasonlíthatatlanul durvább szemcsézé­sű kuprioxikloridot kapunk. 2. példa. Szobahőmérsékleten közel telített kup­rikloridoldatot gyúrógépben gyorsan és 110 alaposan egyenértékű mennyis égnyi saj­tolt fekete kuprioxid-lcpénnyel elkeverünk,

Next

/
Thumbnails
Contents