129393. lajstromszámú szabadalom • A reteszeket tartalmazó tok eltolásával nyíló zár, főleg függőlakat

Megjelent 1942. évi április hő lén. 5LAGYAR XIBilXI SZABADALMI BIBÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 129393. szám. VIII/dL osztály. — R. 8085. alapszám. A reteszeket tartalmazó tok eltolásával nyíló zár, főleg függőlakal. KingelhaM Gustav gyáros, Dresden-A. A bejelentés napja: 1941. évi március hó 10. Ismeretesek többek közölt olyan függőlakatok, amelyeknél a reteszek a zárást végző tokban vannak és a zárókengyel vagy efféle elem oldása a tok eltolásával 5 történik. A reteszeknek e szerkezeteknél orraik vannak, amelyek rúgóhatás alatti záróhelyzetükben a tokot vezető csapra fekszenek. Az eltolás csakis akkor lehetséges, ha valamennyi reteszorrot a tokba 10 a csap alá húztuk, ami kisajtolt ívekkel ellátott, lapos kulccsal történik. E zárak általában beváltak, azonban a felfekvéseiknek szorított orrok mentén való eltoláskor a rúgóerők legyőzésén kí-15 vül ellenállás keletkezik, amely kismértékű berágódás esetén még fokozódik. Az orrok lecsúszását rézsútos csúszóvezetérkekkel nem lehet elősegíteni, mert el kell kerülni az egyszerű, lapos kulccsal kifej-20 tett erőhatásra magától bekövetkező beállítódást. Továbbá a reteszeknek az egyik oldalra való kilendítése az ugyancsak egyoldalasán ható rúgok ellenében — ha igen bonyolult módon is — lehetővé teszi, hogy 25 a reteszeket egyenként jogosulatlan módon oldási helyzetbe lehet hozni ós ezziel a reteszek beállítását kitapogatni. A találmány olyan zár, amelynek nyitása ugyancsak a reteszeket felvevő tok-30 nak ívelt kulccsal való eltolásával történik. Az ismert zárakkal szemben azonban itt nem egyik oldaluk felől rugóval terhelt reteszek kerülnek alkalmazásra csúszócsapra fekvő orrokkal, hanem a reteszek-35 nek egy vagy több pengeéllel vagy csappal szemben fekvő résük van, úgyhogy az eltolási pálya a reteszek részeinek a vízszintes pengével, ill. pengékkel való teljes egybeesése esetén válik szabaddá. Ennek elsősorban az az előnye, hogy 40 valamennyi rés és penge egymásmellé kerüléséhez a reteszek egészen pontos beállítására van szükség. Másrészt a reteszek eltolása nem történik egyoldalúan, ill. egykarúan a rúgok behatása ellenében pusz- 45 tán az orroknak a záróhíd alatti átcsúsztatásáig, illetve lesüllyesztéséig, hanem a csak fokozatosan ide-oda mozgó kétkarú reteszek kényszervezérlésének elve alapján, kettős ívrendszerű kulccsal, anélkül' 50 azonban, hogy rúgóerőt vagy egyén ellenállást kelleme legyőzni. A lehetséges szélső kilengési helyzetek tehát nem esnek egybe a tényleg beállítandó helyzettel, hanem ez utóbbiak tervszerűen egészen szabály- 55 talanul helyezkednek el a mozgási szögön belüli valamely helyen. Ezzel az egyes reteszek kitapogatása lehetetlenné van téve és ezenfelül elmaradnak a rúgómegszorulásokból és nyomások- 60 ból származó működési zavarok. A kettős beállítórendszerrel, valamint a kettős ívrendszerű kulccsal kapcsolatosan az egymástól különböző kulcsok kialakításának lehetősége számszerűen olymértékben meg- 65 növekszik, hogy már három retesz alkalmazásánál gyakorlati értelemben vett egyforma kulcsokat nem kell előállítani. A rajz a találmányt példaképen függő-