129370. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgép

lÜ93t?ft § 'it. ki' 1—Í0. "igénypontok bármelyike szerinti égési erőgép kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a fojtóhatású rést, mely a tüzelőanyagot befogadó térrész és az 5 égési tér többi része között fekszik, a kompressziós löket végén, a felső holtponti helyzetben a dugattyú határolja. 12. Az 1—11. igénypontok bármelyike szerinti égési erőgép kiviteli alakja, ame-10 lyet a befecskendezési térbe vezetett tüzelőanyagot a befecskendezési térben felfogó és a fojtóhatású résen át az égési tér többi részébe terelő test jellemez, 13. A 12. igénypont szerinti égési erőgép 15 kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a terelő testet a dugattyú feneke alkotja. 14. Az 1—13. igénypontok bármielyike sze* rinti égési erőgép kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a gyűrűalakú fojtó-20 rész" a tüzelőanyagot befogadó térrészt határoló fal torkolati része és a dugattyú feneke között van. 15. Az 1—14. igénypontok bármelyike szerinti égési erőgép kiviteli alakja, melyet 25 a fő elégési teret legalábbis részben tartalmazó, a dugattyú fenekében kiképezett vályú jellemez. 16. Az 1—15. igénypontok bármelyike szerinti égési erőgép kiviteli alakja, mely-30 re jellemző, hogy a tüzelőanyagot befogadó: térrész torkolata a fő elégési teret alkotó, a dugattyú fenekében kiképezett vályúba nyúl és a vele szemben fekvő dugattyú-fenékkel a dugattyú fel-35 ső holtponti helyzetében gyűrűalakú fojtórést alkot. j 17. Az 1—16. igénypontok bármelyike szerinti égési erőigép kiviteli alakja, melyre jellemzői, hogy a befecskendezési tér tor-40 kolatának fala a dugattyú felső holtponti helyzetében a dugattyú fenekében levő, célszerűen síkfenekű vályú legmélyebb része felé nyúl. 18. Az 1—17. igénypontok bármelyike sze-45 rinti égési erőgép kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a tüzelőanyagot befogadó térrész ós a fő elégési teret alkotó, a dugattyú fenekében levő vályú lényegében a hengertérhez központosán 50 vannak elrendezve, a tüzelőanyagot bevezető fúvóka tengelye a henger tengelyébe lesik ós a dugattyúban levő vályú, amelybe a befecskendezési tér torkolata nyúl, külső gyűrűalakú peremrész ki-55 vételével az egész dugattyúfenékre kiterjlett. 19. Az 1—18. igénypontok bármelyike szerinti égési erőgép kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a gyűrűalakú, fojtóhatású rés a fő elégési térbe illetőleg a 60 dugattyú fenekében levő vályúba sugárirányban torkol, úgyhogy a kilépő tüzelőanyag a dugattyú feneke fölött örvénylő mozgást létesít, illetőleg azt elősegíti. 65 20. Az 1—19. igénypontok bármelyike szerinti égési erőgép kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a befecskendező fúvóka torkolatának a dugattyú fenekétől való távolsága akkora, mint a hen- 70 gerátmórő fele, 21. Az 1—20. igénypontok bármelyike szerinti égési erőgép kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a tüzelőanyagot befogadó térrész a befecskendező fúvór

75 kával szomszédos, bővített előkamratérből és ehhez csatlakozó torkolati csatornából áll. 22. Az 1—20. igénypontok bármelyike szerinti égési erőgép kiviteli alakja, 80 melyre jellemző, hogy a tüzelőanyagot befogadó térrész csatornaalakú és egyben az égési tér többi részébe torkolló csatornát alkot, mimellett az égési tér többi részével a dugattyú felső holt- 85 ponti helyzetében gyűrűalakú, fojtóhatású csatornán át áll összekötésben. 23. Az 1—22. igénypontok bármelyikei szerinti égési erőgép kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a tüzelőanyagot gg befogadó térrésznek az égési tér többi részébe nyúló torkolati része a hengerfejjel össze van hegesztve, 24. Az 1—22. igénypontok bármelyike szerinti 'égési erőgép kiviteli alakja, 95 melyre jellemző, hogy a tüzelőanyagot befogadó térrész torkolatrésze oly betétdarabban van, mely külső oldalán a hengerfej falával szemben legalább részben szigetelve van. io< 25. A 24. igénypont szerinti égési erőgép kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a torkolati csatornát tartalmazó betét a fojtórés magasságanak szabályozása végett elállítható. 10! 26. Az 1—25. igénypontok bármelyike szerinti égési erőgép kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a dugattyúfenék az égési anyag ütközési helyén a be-