129370. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgép
2 1293 7«. törést a tüzelőanyagot befogadó térrészt vagy a befecskendezési teret határoló fal torkolati részié és a torkolati falhoz: a holtpontban közelálló dugattyúiénak' között lé-5 tesítjük. Különösen előnyös, ha a fő elégési teret (a dugattyú fenekében kiképezett kimélyített vályú alkotja, úgyhogy a gyűrűs résen át kilépő tüzelőanyag, illetőleg a gyűrűs 10 résen át kilépő, tüzelőanyagból és levegőből álló keverék, a lehetőség szerint1 sziabiadon terülhet el a vályúban, anélkül, hogy a henger falaira csapódnék. Hogy a tüzelőanyag a fő elégési térben 15 egyenletesen oszoljon szét, a tüzelőanyagot befogadó térrész és a dugattyúban levő vályú a hengertérrel központos elrendezésű lehet, mimellett a tüzelőanyagot célszerűen a henger tengelye irányában fecs-20 kendezzük be. A dugattyú fenekében levő vályú, célszerűen külső gyűrűalakú peremrész kivételével, egyébként az egész dugattyúfenékre kiterjed. Ha a íojtóhatású összekötés érintőleges irányban tor-25 kot a fő elégési térbe, akkor a fő elégési térben különösen előnyös örvénylés okozta keveredést kapunk és a levegő és a tüzelőanyag különösen hatásos módon keverednek' egymással. Célszerű továbbá, ha a 30 tüzelőanyagot befogadó térrész vagy a befecskendezési tér torkolatának fala a dugattyú felső holtponti helyzetében a dugattyú fenekén levő vályúba nyúl, előnyösen azon a helyen, ahol a dugattyú 35 fenekében levő vályú a legmélyebb. A találmány szerinti gépben az elégés rendkívül kedvező módon megy végbe, a közepes nyomás nagy és nagy a gép teljesítménye is, mimellett a tüzeläanyagfo-40 gyasztás az eddiginél jóval kisebb éspedig tapasztalatunk szerint lóerőióránként 150 grammnál kevesebb. Ez az eredmény a következőképen magyarázható: Mivel a tüzelőanyagot befogadó térrész 45 illetőleg i\ befecskendezési tér és az égési tér többi része, nevezetesen a fő elégési tér között az erős fojtóhatás csak rövid ideig áll fenn akkor, amikor a dugattyú a kompressziós löket végén a felső holt-50 ponti helyzetbe jut és mivel egyébként a fojtóhatás az említett két tér között a löket többi részében csökkentett vagy egyáltalán megszűnt, a dugattyú szivattyúzó hatása lényegesen csökkent. 55 A gyűrűalaku fojtörés vagy ehhez hasonló hatású más fojtónyílás alkalmazása lehetővé teszi, hogy a tüzelőanyag illetőleg a tüzelőanyagkéverék lehetőleg egyenletesen és lényegében sugárirányban oszoljék szét az égési tér vagy a fő elégési 60 tér többi részén, úgyhogy az égési térben levő egész levegőmennyiséget hasznosítjuk a tüzelőanyag elégetéséhez, mimellett a fojtóhatású gyűrűs rés a befecskendezési térben oly túlnyomást biztosít, 65 amely a hatásos porlasztáshoz elegendő. A dugattyú fenekében alkalmazott vályú egyrészt megakadályozzaj hogy a tüzelőanyag a hideg hengerfalat érje és azon lerakódásokat okozzon, valamint füstöt tar- 70 talmazó kipuffogó gázokat adjon, másrészt a vályú a fő elégési térben előV nyös örvénylő mozgásokat létesít, amenynyiben a dugattyú külső pereméhez szorított levegő a dugattyúban levő vályú fö- 75 lőtt gyűrűalakban áramlik, mely áramlást a gyűrűs résből kilépő tüzelőanyag, illetőleg tüzelőanyagkeverék még elősegíti. A találmány szerinti gépnél továbbá a kúpalakban befecskendezett tüzelőanyag 80 teljes szélességében és előzetes fojtás vagy legalábbis lényeges előzetes fojtás nélkül csapódik a dugattyú fenekére, úgyhogy az égő tüzelőanyagsugár a dugattyú fenekén aránylag nagy felületre oszlik szét. Egyéb- 85 ként a dugattyút az arra csapódó sugár termikusan azért is aránylag kevéssé terheli, mert a tüzelőanyagkeverék lángja a dugattyúra való felcsapódáskor a fö elégési térrel fojtó résen át közlekedik és 90 így légszűke alatt áll. így a láng a felső holtponti helyzetben levő dugattyú fenekére való felcsapódáskor nem olyan forró, mint az ismert gépeknél, amelyeknél a tüzelőanyag csak szűk fojtórésen való át- 95 haladás titán, a fő elégési térben csapódik a dugattyún levő toldatokra. Mivel a találmány szerinti gépnél a tüzelőanyag a befecskendezési téren át halad anélkül, hogy forró betétrészekbe üt- 100 kőznék, elkerüljük e részek elégésének és revésedésének veszélyét, ugyancsak meszszemenően csökkentjük a még folyékony tüzelőanyagrészeCiSkékhek e részeken való elrakkolódását. A torkolati csatornának 105 adott esetben a fő elégési térbe nyúló, fala például hegesztés útján a hengerfej falávial egy darabbá köthető össze vagy azt például oly külön betét alkothatja, amely a mindenkori viszonyoknak megfelelően a 110 hengerfallal szemben többé vagy kevésbbé (szigetelt lehet.