129334. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasdús alumíniumércek, elsősorban bauxit messzemenő vastalanítására
Megjelent 1942. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLn d SZABADALMI BIROSAO SZABADALMI LEIRAS 129334. szám IV/h/l. (XH/b.) osztály. — B. 14943. alapszám. Eljárás vasdús •alumíniumércek, elsősorban bauxit messzemenő vastalianítására. Magyar Bauxitbánya Részvénytársaság cég, Budapest. A bejelentés napja: 1940. évi Oktober hó 29. Számos javaslat merült fel, amelyek arra irányulnak, hogy az alumíniuméroekből (bauxit, agyag, kaolin) savakkal való feltárással alumíniumsókat, majd ezek elbon-5 tásával tiszta alumíniumoxidot állítsanak elő. A savas eljárásoknak az a hátrányuk, hogy a feltáráskor nemcsak az alumíniumoxid, hanem az érc vasoxid-tartalma is ol-10 datba jut. A szennyező vassóknak az alumíniumsóktól való elválasztása körülményes, ezenfelül, különösen nagyobb vastartalom esetén, jelentős alumínium veszteségekkel jár. Ezért a savas feltárás céljaira 15 ajánlatos minél kevesebb vasoxidot tartalmazó ércekből kiindulni. Minthogy azonban a leggyakrabban előforduló alumíniumércek aránylag sok vasoxidot tartalmaznak, így pl. a bauxitok vastarlalma 20 gyakran eléri a 25—30»/o-pt, a savas feldolgozás céljaira az érceket előzetesen, legalábbis részlegesen, vastalanítani szükséges. Az ismeretes viaislial-anító eljárások leg-25 többjének az a lényege, hogy az érceket Fe2 0 3 + 2 S0 2 + aqua híg savakkal való kezelésnek vetik alá,amikoris a sav elsősorban az érc vasoxidtar- 35 talmát támadjál meg és hozza oldatba. Szűrés és kimosás után vastalanított termék áll elő. A vastalanítás ilyen kivitele azonban nem gazdaságos. Egyrészt ugyanis a a savval, a Fe2 0 3 mellett, az ércAl 2 0 3 -tar- 40 talmának egy része is oldatba megy, másrészt az oldási művelet kiviteléhez viszonylag sok savra van szükség, amely a továbbiakbíaii elvész. h A találmány szerinti eljárással nagy vas-45 tartalmú alumínmméroek, pl. bauxitok, vastartalmúknak egész 97'o/o-áig, gazdaságosan vastalaníthatók, anélkül, hogy számbaj övő alumínium- vagy saweszteségek: mutatkoznának. 50 A találmány szerinti eljárásnak az a lényege, hogy a vastalanítást kénessavval ill. kéndioxid vizes oldatával végezzük, éspedig a S02-szükséglet lehető csökkentésére, kénsav egyidejű alkalmazásával. A S02 vi- 55 zes oldatával, megfelelő hőmérséklet- és nyomásviszonyok mellett, az ércben foglalt Fe20 3 Hot kioldjuk, miközben a ferrivas egyidejűleg ferro vassá redukálódik: = FeS04 + FeS0 3 + aqua... (1) 6° A vizes kénessavoldat azonban az érc Al2 0 3 -tartalmát is megtámadja. Az oldatba jutó lalíumüiiumiszulfit aluminiumveszte-30 séget jelentene, ami azonban, a későbbiek szerint, eredményesen meggátolható. Az (1) reakció-egyenlet szerint 1 mol, vagyis 160 g Fe2 0 3 feltárására 2 mol, vagyis 128 g S02 -ra van szükség. A reakcióhoz elhasználódó kéndioxidmennyiség felét, vagyis 1 mol S02 -ot visszakapunk, ha az (1) jelzésű egyenlet értelmében elő- 65 álló Fe2 S0 3 -ot kénsavval megbontjuk: FeS03 + H 2 S0 4 = FeS0 4 +; H 2 0 + S0 2 (2)
