129284. lajstromszámú szabadalom • Légzáró üvegfém kötés

1 Í29284 40 45 50 tott vagy azzal egy darabot alkotó része, pl. talpa vagy egyéb burarésze keményüvegH bői vagy kvarcüvegből van, miértis szi­vattyúcsövüknek vagy szivatlyúcsőcsonk­juknak is ilyen üvegből kell lennie. Ezek »leszúr ása«, azaz összeolvasztás útján tör­ténő légmentes elzárása ugyanis magas lá­gyuláspontjuk folytán meglehetős körül­ményes, míg ha őket a találmány sze­rinti kötéssel náluk alacsonyabb lágyulás­pontú üvegcsővel kötjük össze, iákkor ez az üvegcső az eddig is használatos módsze­rekkel és gépeken minden nehézség nél­kül leszúrható. Szabadalmi igénypontok: 1. Üveghez forrasztott feintest alkotta lég- 55 záró üveg-fém kötés, melyei az jelle­mez, hogy fémteste legalább 2, de leg­feljebb 20 súlyszázalék alumíniumot tar­talmazó, rézötvözetből áll. 2. Az 1. igénypont szerinti kötés foganalo- 60 sítási alakja, azzal jellemezve, hogy fém­testének alumíniumlartalmia 1 és 8 súly­százalék közötti. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kötés, fogamaiosílási alakja, azzal jellemezve, 65 hogy fémteste legalább részben csőmlakú, mely cső az üveggel egyesített végén ki él esi tett. 4. Keményüvegből vagy kvarcüvegből való iszivallyúcső'vel vagy szivallyúcsőesonk|- 70 kai ellátott légzáró lartály, főleg vil­lamos izzólámpa vagy "kisütőcső, melyet az jellemez, hogy szivattyűcsövcvelvagyi szivattyúcsőcsonkjával annál alacso­nyabb lágyulásponlú üvegcső az előző 75 igénypontok bármelyike szerinti köles­sel van összekötve. 1 rajzlap melléklettel. felelős kiadó: dr. ladoméri SZMERTKIK ISTVÁN m. kit, stab, bitó. ..J ö V ö" Nyomdaszövetkezet, Budapest, IX., Erkel-u. 17. Tel.: 182-278 — Fel. vez.: Bárányi Józsct. fennáll, ha ta fémtest nem kizárólag vörös­rézből és alumíniumból áll, hanem ie két fémen kívül azok szokásos alkatú és hieny­nyiségű szennyezéseit is tartalmazza és/ 5 vagy megfelelő mennyiségben egy vagy több alkalmas egyéb fém, pl. nikkel, cink, magnézium stb. alkotta hozagot is tartal­maz. A találmány szerinti kötést egy példa-10 képeni foganatosítási alakjában a mellékelt rajz kapcsán ismertetjük részletesebben:. Az ábrán látható vékony falú —1— cső (\°/o alumíniumot és 94<>/o vörösrezet tar­talmaz. A cső két végét ismert módoii, 15 például köszörüléssel^ kiélesítjük, úgyhogyi rajtuk a —2— jelzésű él keletkezik. A csö­vet az üveg lágyulási hőmérsékletére fel­hevítve, az ugyanilyen hőmérsékletre he­vített —3— és —4— üvegcsöveket olvaszt-20 juk a fémcső két végére. Példaképen em­líthetjük, hogy a —3— üvegcső alacsony lágyuláspontú mésztartalmú nátriumüveg, míg a —4— cső magasabb lágyuláspontú boroszilikát-üveg. E két üvegfajta egymás-25 sal közvetlenül nem forrasztható össze, míg a találmány szerinti kötés segítségé­vel közöttük tarlós és légzáró összeerosí­tés érhető el. A találmány szerinti kötés alkalmazási 30 tere igen tág és az előnyösen alkalmaz­ható mindama célokra, melyekre az emlí­tett típusú kötéseket eddig is használták, pl. nagyteljesítményű adócsövek áramhe­vezetéseihez, stb. Igen előnyösen használ-35 ható azonban a találmány szerinti kötés olyan légzáró tartályokhoz, főleg villamos izzólámpákhoz vagy kisütőcsövekhez, me­lyeknek legalább a szivattyúcsövükkel; vagy szivattyúcsőcsonkjukkal összeolvasó-

Next

/
Thumbnails
Contents