129282. lajstromszámú szabadalom • Eljárás difenilszulfonszármazékok előállítására

1292S2. 5 Azonos módon a 4-karbometpxiamino-4'aminodífenilszulfont a 4'-karbaminsavfenilészteren át 2-naftilamin-6-szulfonsavval a megfelelő karbamiddá reagáltatjuk. A Jki-5 induló anyagként alkalmazott 235 C° olvadáspontú 4-karbometoxiamino-4'-ammodifeniiszulfont a következőképen kapjuk: 4-iamino-4'-:nitrodifenilszulfidot acetonos oldatban piridin jelenlétében klórhangya-10 savmetilészterrel a 157 C° olvadáspontú 4-karbmeloxiamino-4'~nitrodifenilszulfiddá reagáltatjuk, majd jégecetben hidrogénszuperoxiddal a 226 C° olvadáspontú 4-karbometoxiaminö-4'-:nilrodifenilszulfonná oxi-15 dáljiUk és az utóbbi vegyület nitrocsopoftját aminoncsoporttá redukáljuk. 13. Példa: A 2-(3^aminobeüzoibammo)-naftalin*3,6-díszulfonsav mononátriumsójának 44,4 g-20 nyi mennyiségét 300 cm

3

vízben 4 g nátriumhidroxid hozzáadása mellett oldjuk, majd 41 g 4-:aoetilamino-difenil!szulfon-4,

•karbaminsavfenilésztert és 200 cm3

dioxánt adunk hozzá, az elegyet 7,5 pH-értékre á'l-25 lítjuk be és keverés mellett visszafolyatő hűtő alatt forraljuk. 6 órai forralás után vízzel hígított csekély próba már nem ad csapadékot. A tiszta oldatot állati szénnel forrón szűrjük és a szüredéket lehűlése 30 után 350/o-os nátriumkloridoldatba keverjük be. Ekkor a szulfon-<C{N-fenil-4-aoetamid} : {2-[3'-(4"-fenilkarbamido)-benziamido]naftalin^diszulfon&av-(3,6)}^>dinátriumsója csapódik ki. Ezt metanolban oldjuk, 35 a metilalkoholos oldatot a nem oldódott nátriumkloridról leszűrjük és szárazra párologtatjuk. A kiindul óany ágként használt 2-(3'-aminobenzoil>aminoniaftalin-3,6-disz;ulfonsa-40 vat következőképen állítjuk elő: A 2-naftilamin-3,6-diszulfonsav mononátriumsójának 36,5 g-nyi mennyiségét 250 cm3

vízben 4 g nátriumhidroxid hozzáadása mellett oldjuk, 30 g nátrium acetátot 45 adunk hozzá és 30—35 C° belső hőmérsékleten keverés mellett 36,5 g m-nitrobenzoükloridot viszünk be. Rövid idő múlva i\ 2-(3'-nitrobenzoilamin)-:naftalm-3,6'-diszu]fonsavas nátrium kristályosodik ki. Utób-50 bit leszívatjuk, forró vízben oldjuk és az oldatot keverés mellett 500 g vas, 1000 cm3

víz és 10 cm

3

jégecet forró elegyébe csöpögtetjük. 5 órai forralás után a reakciós oldatot nátriumkarbonáttal lúgossá 55 tesszük, állati szénnel forrón szűrjük és a szüredékhez lehűlése után sok sósavat adunk. Ekkor a 2-(3'-aminobenzoilamino)naftalin-3,6-diszulfonsav kristályosodik ki. Utóbbit leszívatjuk és 100 Cnon szárítjuk. Azonos módon állítjuk elő a 2~(4,Harnino- 60 benzoilamino)-naftalin-3,6-diszulfonsavat, a 2-(4'-aminobenzoilamino)-naftalin-6,8-diszulfonsiavat, az l-(4'-aminobenzoiiaminiO)naftalin-3,8-diszulfonsavat és a 2-(4'-aminobenzoilammo)-6-szulfonsavat ós 4-aoetil- 65 amino-difenilszulfon-Híarbaminisav-fenilészterrél a megfelelő szulfonvegyületekké reagáltatjuk. Szabadalmi igénypontok: l.A lörzsszabadalom 1—4. igénypontjai 70 bármelyike szerinti eljárás továbbfejlesztése difenilszulfonszármazékok előállítatására, melyre jellemző, hogy a 4-heIyzetben nitro- vagy acilaminocsoportot tartalmazó difenilszulfonok 4'-izocianát- 75 jait, illetve 4'-uretanjait oly szerves vegyületekkel hozzuk reakcióba, melyek aminocsoport mellett legalább egy vízben oldhatóvá tevő csoportot tartalmaznak, vagy fordítva legalább egy oldha- 80 tóvá tevő csoportot tartalmazó szerves vegyületek izocianátjait vagy uretanjait a 4-helyzetben nitro- vagy acilaminocsoportot és a 4'-helyzetben aminocsoportol tartalmazó difenilszulfonszármazékokrá 85 hagyjuk behalni. -f 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az uretianvegyületeket karbaminsavariíészterek alakjában alkalmazzuk. 90 3. Az .1. igénypont, szerinti eljárás változata, melyre jellemző, hogy oly difenilszulfidokat vagy difenilszulfoxidokat, melyek a 4-belyzetben nitro-, amino- vagy acilaminocsoportot tartalmaznak és a 95 4-helyzetben a karbamidcsoporton át oldhatóvá tevő csoportokkal helyettesített szerves gyökkel vannak összekötve, oxidálőszerekkel a megfelelő difenilszuli fonókká oxidálunk. 100 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás változata, melyre jellemző, hogy az oldhatóvá tevő csoportot közvetlenül vagy már meglevő helyettesítő átalakításával oly szerves gyökökbe visszük be, melyek a 105 karbamidcsoporton át valamely 4-nitro-, 4-amino- vagy 4-acilammo~difenilszulfon 4'-helyével vannak összekötve. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás változata, melyre jellemző, hogy oly diszul- 110 fonszármazékokat, melyek a 4-tielyaet-