129261. lajstromszámú szabadalom • Lapát gőz- vagy gázturbinákhoz
Megjelent 1942. évi március hó ltt-áu. -MJKUEJŰL-KIRALI.I. SZABADALMI BIKOSAG SZABADALMI LEÍRÁS 129261. szám. V/d/i. osztály. — L. 8030. alapszám. Lapát gőz- víagy 'gázturbinákhoz. Leistritz Paul gyártulajdonos és Burghauser Franz gyártulajdonos, Nürnberg (Németország). V bejelentés napja: 1929. évi december hó 24.* A találmány rugalmas, gázalakú közeggel hajtott turbinalapát, vagyis gőz- és gázturbinalapát. A találmány lényege az ilyen lapátok új felületei kialakításában áll, fő-5 leg nagyobb hosszúságú lapátok esetén, melyeknek keresztmetszeti alakja a lapát tövétől annak végéig változik. Mivel az ilyfajta lapátok előállítása eddig nagy nehézségekkel jári, amelyek mind a járó-, 10 mind az állókerék lapátjainál egyenlő mértékben jelentkeztek, be kellett érnünk a csak megközelítően is helyes alakkal; ezt az alakot rendszerint úgy kapták, hogy a lapát tövének és végének keresztmetszetei 15 bizonyos értelemben függtek egymástól, így pl. előállítottak turbinalapátokat, melyeknek kiömlési szöge a tőnél és végnél egyenlő volt. Előállítottak továbbá turbinalapátokat . azonos görbületi sugarú hátsó 20 felülettel, amely görbület a lapát hosszirányára rézsútosan feküdt. Alkalmaztak végül közös tengelyvonalú kúpfelületekből kivágott lapátokat is. Mindeme törekvések ilyen lapátok előállítására azonban a la-25 pátszelvény alakja és a könnyű gyártási lehetőség közötti kikerülhetetlen kompromisszumra vezettek. E találmány értelmében a lapát felületének, ill. felületeinek olyan új alakot adunk, 30 mely rugalmas gázalakú közeggel működő mindenfajta turbinára (gőz- vagy gázturbinára) előnyösen alkalmazható; emellett a lapát tőszelvénye annak végszelvényétől függetlenül, a mindenkori szükség szerint választható és fordítva, anélkül, hogy nem 35 kívánatos áthidalásra szükség lenne. A találmány lényege az, hogy a turbinalapát egyik vagy mindkét felületét síkba nem fejthető, kajla -felületté, vagy több ilyen felületté alakítjuk. Emellett e felületek 40 egyenes alkotóinak az álló és járó turbinakerekek síkjával párhuzamosan kell feküdniök, de vezetővonaluk olyan görbületű, amely a kívánt legelőnyösebb alakkal tökéletesen egyezően választható. 45 E leírásban »kajla felület« elnevezésen egy egyenes mozgásából keletkezett felületet értünk. így pl. hengeresfelület egy egyenesnek vele párhuzamos tengely körül végzett forgásából keletkezik, vagy kúpfelület egy 50 egyenesnek azt metsző tengely körüli forgásából, amikor is a két egyenes metszéspontja az illető kúpfelület csúcspontja. Ez okból a henger- vagy kúpfelület síkba fejthető. Egyenes mozgásából eredő, de 55 síkba nem fejthető felület p. o. a hiperboloid, mely úgy keletkezik, hogy egy egyenes azt nem metsző tengely körül forog. Az ilyen felületet kajla felületnek nevezhetjük, mint olyat, amely, bár egyenes 60 mozgásából keletkezett, de síkba nem fejthető. Más szempontból a hiperboloid' is ugyanabba a kategóriába sorozható, mint a henger és a kúp, mert egyenes mozgásából ered; minthogy azonban a tengelyén 65 átmenő minden sík a felületét görbe vonalban metszi, a felülete kajla és síkba nem fejthető. * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-szlovák szabadalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja. A csehszlovákiai szabadalom száma: 41717