129251. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek nemesítésére felületi kezelés útján

i Í2925Í. oly fémeknél alkalmazható, melyek ma­gasabb hőmérsékleten való diffúziónál ké­pesek keverékkristályokat képezni. Egy további előny abban a lehctőség-5 ben van, hogy az eljárást gyakorlatilag különböző utakon foganatosíthatjuk. A kí­vánt cél, pl. úgy érhető el, hogy a tár­gyakat a vegyületben hevítjük; a vegyü­let és a tárgy hőmérséklete a behatás alatt 10 ebben az esetben egyenlő. A vegyületet továbbá elgőzölhetjük és a gőzt vezethet­jük a tárgyak fölé, esetleg gázáram •al­kalmazásával. Emellett a vegyület és a tárgy hőmérséklete különböző lehet. Lehet 15 továbbá a vegyületét egyetlen eljárásban szintetikus úton előállítani a komponen!­sekből és a tárgyakon behatásra hozni. • A vegyüleí. végül elővegyületen át is elő­állítható és vihető át azután. 20 Ha olvadt amiedék alkalmazásának le­hetőségétől eltekintünk, mindenekelőtt az átviendő anyagok illanósága jelentős té­nyező, minthogy ettől függ, hogy azok, a diffúziós lehetőségek, illetőleg sebességek 25 szabályai szerint célszerű sűrűségben hat­nak-e be kívülről. A vegyületek, mint olyanok, azonban ne diffundáljanak be a tárgyakba, mert a ve­gyületeknek mindössze fémes komponen-30 seit kívánjuk a tárgyak felületében dúsí­tani. Ezért van a vegyületek illanósága mellett vegyi reakcióképességüknek legna­gyobb fontossága. A vegyületeknek a tár­gyakon való reakciója útján a dúsítandó 35 fémet az elképzelhető legfinomabb elosz­tásban, nevezetesen atomos állapotban hoz­zuk a tárgyakkal érintkezésbe. Ez döntő jelentőségű a dúsítandó fémnek a tárgyak felületében való oldására, ami fémpornak 40 ilymódon való alkalmazásával egyáltalár ban nem érhető el. A vegyület összetéte­létől függ, hogy az a felületlel való érint­kezésnél szétesik -e, vagy pedig a felület fémével vegyileg reagál-e, amikor azután 45 a vegyület fémének a felület fémével való kívánt kicserélése végbemegy. Az eljárás alkalmazható fémes tárgyak­nál, hogy azoknak különös előnyökkel ren­delkező nemesített felületet adjunk. Azál-50 tal, hogy a nemesítést előidéző adalékfé­meket a tárgyaknak csupán felületén dú­sítjuk, e drága fémek fogyasztását a leg­kisebbre korlátozzuk. Míg valamely ötvö­zet fizikai tulajdonságai (szilárdság, tágu-55 lás...) elsősorban a kívánt felületi tulaj!­donság (korrózióállóság stb.) által megha­tározott összetételektől függnek és ezért gyakran szűk, előnytelen határok között vannak, a találmány szerinti eljárás azt az előnyt biztosítja, hogy a maganyag 60 megfelelő megválasztásával a kívánt felü­leti tulajdonság mellett azonkívül a to­vábbi fizikai tulajdonságokat varri áljuk és a tárgyak alkalmazási céljához hozzá­egyeztetjük. A tárgyaknak a galvanos fém- 65 bevonatok számára szükséges rendkívül gondos előmegmunkálása a jelen eljárás­nál egyáltalában nem szükséges. A réte­gek továbbá, ellentétben a galvanos be­vonatokkal, a maganyaghoz való folyto- 70 nos átmenet folytán azzal legbensőségeseb­b^n összenőnek és ezért a legnagyobb me­chanikai igénybevételnél sem hámlanakle. Minthogy tetszőleges vastagságú rétegek ál­líthatók elő, mind termikus, mind pedig 75 mechanikai utómegmunkálást alkalmazha­tunk. Avégett, hogy mellékfémporok alkal­mazásánál e fémek a tárgyak felületébe diffundáljanak, az eljárást szükségképen» e fémek vegyi és fizikai tulajdonságaihozj 80 kell hozzáalkalmazni, amiből az ismert hát­rányok adódnak. Minthogy egy fémnek kü­lönböző vegyületei nem fémes komponen­sekkel különbözőek olvadás- sublimációi­dissiációképesség stb. szempontjából, a je- 85 len eljárás azt az előnyt nyújtja, hogy oly vegyületeket választhatunk, melyek az el­járás kívánt és legcélszerűbb módjához il­lenek. Hogy az eljárás alkalmazáisi lehetőséi 90 geinek példáját adjuk, megemlítjük, hogy közönséges vasból való tárgyak felületükön krómban a kívánt célszerű százalékos arányban dúsíthatok azáltal, hogy ezen tár­gyakat krómkloridba csomagoljuk és hé- 95 vítjük. Lehet azonban klórt vagy sósav­gázt is (esetleg keverve egy további gáz­zal) króm vagy ferroKróm fölé vezetni és a keletkező krómkloridot a gázfázisban ve­zethetjük a tárgyakhoz. IQQ Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás fémeknek, különösen vasnak és acélnak illetve belőlük készült tárgyak felületének más fémékkel dúsítására, az­zal jellemezve, hogy e fémeknek nem jo5 fémes komponensekkel való vegyületeit termikus úton tárgyak felületére beha­tásra hozzuk. 2. Az ,1. igénypontban meghatározott eljá­rás kiviteli módja, azzal jellemezve, 11C hogy a fémtárgyak és a fémek vegyü­letei a behatás alkalmával egyenlő hő­mérsékletűek.

Next

/
Thumbnails
Contents