129239. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütési cső
4 129239. dekséget Biztosítanak, továbbá, hogy a kimeneti áramot a vezéri övezetek függvényében egyenes vonal ábrázolja, mely az abszcisiszatengelyt határozott ponton szieli 5 iát. Ez iá körülmény 100o/0 körüli módosítási fokot tesz1 lehetővé a torzítás majdnem teljes kiküszöbölésével. A 6. ábra szerint egymás után több elektronlencsét alkalmazunk az elek-10 tronsugár eltérítésének növelésére. A 6. lencse! a 29 síkbian a 3 rekesz résének első képét létesíti. A 28 lencse eme első kép második megnagyobbított képét létesíti a rekeszt alkotó 7 első antikatóda síkjában. 15 A 7 első antikatóda mögött, mint az 1. ábrán, egy másik 8 aniikatóda van, bár nyilvánvaló, hogy bárminő egyéb záró eliektriódaszerkezet is hasznosítható. A 3 rekesz résének síkjából távozó 30 20 sugár a 6 lencse optikái központján áthaladva a 7 ernyőbe ütközik. Alidon a 4—5 eltérilőlemezekre vezérlőfeszül Lséget adunk, a 31 sugár, mely ugyanabból :a pontból érkezik, mint a 30 sugár, a 6 25 lencse optikai központján áthaladva, a 8 aitÖdábla ütközik. Az elektronsugár eltérítésének növelésére. az eltérítőlemezek és az elektronsugarat! felfogó szerkezet között két vagy több elek-30 tronlencse is alkalmazható', melyek esetleg iá kimeneti áram erősítéséi egymás [után kjövetkezői sztekundereleklronemiszszió útján létesítő felfogókatódával összeköt te lésben ál l halna k. 35 A találmány jellemzői szerint katödsugaras rezgésfeljegyző is létesíthető. Az elekironfelfogó szerkezetet ekkor fluoreszkáló vagy lumineszkáló ernyő alkotja. Ebben az esetben a két méret szerinti el-40 térítéshez két, pl. 9íF-ot bezáró eltéri tői emezpár szükséges és a 3 rekesz rése helyett szűk nyílás. Ennél a rezgósfeljegyzőnél az első virtuális kép oly síkban létesül, mely a záró-ernyő síkja előtt van. Az eltérílő-45 lemezek! és a .'záróernyő közé illesz'ielt lelektronobjektív a záróernyőai a virtuális képnek nagyobbított mását létesíti. E módszerrel nagyérzékeirységű rezgésfel jegyzőcsövet létesíthetünk, az eltérítőfeszültség 50 előzetes növelése nélkül, mely cső a nagyobb rádiófrekvenciák változásait is hűen követi. Az eddig ismertetett csövekkel kapcsolatban az elektronsugár eltérítését fogana-55 tosító szervként példaképen lemezeket ismertettünk, nyilvánvaló azonban, hogy egy vagy több irányban való eltérítéshez egyéb 'eszközöli, pl. elektromágneses szervek is alkalmazhatók. A találmány jellemzőit hasznosító cső- 60 vek frekvenciasokszorozókként is hasznosíthatók, mikoris a kimeneti elektródának', pl. a 3—4. ábrán szemléltetett csőnél a 24 elektródának rácsalakja van. Ugyanerre ia célra az elektronsugár keltő szerkezetben 65 olyan elektriódát használhatunk, mely rácsalakú virtuális elektronforrást alkot. Mindkét elektróda is lehet rácsos. A találmány szerint előre meghatározott alakú áramok is létesíthetők. Pl. a 3—4. 70 ábrák szerinti csővel lépcsőzetes áramokat állílunk elő akként, hogy az eltérítőelektró|dát váltakozó áramú feszültségen tartjuk, továbbá a csövet nagyon finom egyenesvonalú fűtőszállal látjuk el, mimellett a 75 24 elektródát a fűtőszálnak rajta keletkező képéhez viszonyítva kellő szélességű réssel alakítjuk. Ilymódon még nagyobbalapfrekven dáknál is gyakorlatilag tiszta lépcsőzelű áramalak érhető el. 80 Egy másik módon előre meghatározott áramok létesíthetők a rekesz résének különleges alakításával, mely az elektronsugár virtuális forrásaként hal, továbbá akként, hogy az első kimeneti elektróda nyi- 85 lásáiiak megfelelő alakot adunk. Ez a injódszer a gyakorlatban nagy tiszta fűrészfogalakú áramot eredményez. A találmány különféle alkalmazási lehetőségei szerinti erősítésnél közvetilő szere- 90 pet játszó elektronsugár bárminő előjelű elektromossággal telített anyagrészecskékből (pozitív vagy negatív ionok) álló nyalábbal helyettesíthető, mikoris a nyalábot vezérlő különböző feszültségeket megfelelő 95 előjellel alkalmazzuk. Az elektronlencse elrendezését csak példaképeni megoldásként ismertettük. Általában bárminő fajtájú elektronlencse használhal|ó; így elektrosztatikus, elcktromág- íoo heses, mágneses, vagy ezeknek a rendszereknek összetétele. A találmány jellemzőit hasznosító csövek meredeksége korlátozva nincsen, a rezgési elektródák között fennálló, még na- i05 gyón kis kapacitás mellett sem, mivel Icellő szerkesztéssel bármilyen kívánt értékű elektronoptikai erősítés létesíthető. Ezenkívül a csövek oly szerkesztésével, hogy a vezérlő és kimeneti szerkezetek no között a 3. ábra szerinti szimmetria áll fenn, a visszahaló csatolás távolléte ilyen csöveknek nagyobb frekvenciák melletti használatát teszi lehetővé anélkül, hogy
