129219. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés fűrészfogalakban lefolyó rezgések létesítésére

2 12 9 219. mint egyéb körülmények között. így pl. nagyobb indukcióstekercsekkel ellátott pentódaer ősi tőket használtak és a tekercseket fűrészfogalakú feszültségimpulzu-5 sokkal és a sorvisszafutás alatti negatív impulzusokkal gerjesztették. A berendezés ekkor általában oly triódákhoz hasonlóan dolgozott? amelyeket a fent leírt módon fűrészf og-f észül tséggel és járulékos beme-10 neti impulzussal vezérelnek. A pentódák belső ellenállása jelentékenyen nagyobb a megfelelő triódáénál és a konduktancia nem elegendő a kimenőkörben a szükséges csillapítás előidézésére. Ennek követ-15 kéziében járulékos csillapító-ellenállás vagy csillapítódióda válik szükségessé. Kívánatos léhát oly rendszer létesítése, amelynél a sorvisszafutás alatt hozzávezetett impulzus alakja nem elhatározó fon-20 tosságú és amelynél járulékos kapcsolási elemek sem szükségesek. A találmány kapcsolási elrendezés oly fűrészfog-alakú lefolyású áramok vagy feszültségek létesítésére, melyek aránylag 25 nagy sorperiódust, de meglehetősen rövid visszafuiási periódust adnak. Az impulzus alakja emellett a visszafuiási periódus nagyobb része alatt nem lényeges. Az erősítő) amely ezeket a követelményeket kielégíti) 30 a találmány szerint oly csővel van felszerelve, melynek kimenőkörében vakellenállás van. A használt csőnél akimenőáramot az anódvisszahalás alig befolyásolja. Ilyen tulajdonságú a többi között a pentóda. 35 Az ergsítő alkalelemeket tartalmaz, amelyek az áram- vagy feszültségimpulzusokat a cső bemeneti elektródáihoz vezetik és ezzel a sorperiódus alatt a kívánt kimeneti áramokat létesítik. Emellett az impulzusok 40 úgy vannak megválasztva, hogy a csövet a visszafuiási periódusnak csupán kezdeti része alatt reteszelik el. A cső kimenő elektródáival célszerűen induklivilást csatolunk, amellyel a fűrész-45 fogalakú lefolyású letapintó áramot létesítjük. Az áram az induktivitásban a sorperiódus alatt bizonyos határok között változik. A sorvisszafutás alatt a cső kimenőkörébe vezetett impulzusok minden visz-50 szafutási periódus kezdetén a csövet elzárják és minden sorperiódus kezdetén az induktivitásban a kellő minimális áramot biztosítják. Az 1. ábra szuperheterodin-vevőberende-55 zést tüntet fel vázlatosan. A —10, 11— antennarendszer a —12— nagyfrekvenciaerősítőhöz csatlakozik. Erre következik a —13— keverőfokozat, mely a felfogott távolbalátási jeleket közbensőfrekvenciájú jelekké alakítja át, e jelek a —14— közben- 60 sőfrekvencia-erősílőben szelektíven felerősödve és a —15— demodulátorba jutnak. Itt a modulációt levezetjük és a —16— látófrekvencia-erősítőte vezetjük avégből, hogy felerősítése után a --17— képrepro- 65 dukál ó-berendezés vezérlésére használjuk fel. A sorszakaszfrekvenciát előállító—18— generátor és a sorfrekvenciát előállító —19— generátor a —22— és —22'— erősítőkön át a —17— képreprodukáló béren- 70 dezés —20, 21— és —20', 21— eltérítőtekercseivel van összekötve. A —18, 19— generátorokat ismert módon szinkronizáljuk. A 10—19 fokozatok ismert kapcsolási elrendezésben alkalmazhatók! ezeket tehát 75 nem kell részletesebben ismertetni. Az 1. ábra szerinti berendezésnek a lulajdonképeui találmányt magába foglalói része a —19— sorfrekvencia-generátor kimenetének a —20, 21— eltérítő tekercsek- so re való átvitelére alkalmazott —22— erősítő. Ennek az erősítőnek olyan —25— csöve van, melynél a kimeneti áramot a kimeneti elektródák potenciáljának változásai alig befolyásolják; a cső pl. pentóda 35 lehet, melyet a szokásos kapcsolási elrendezésben alkalmazunk. A —19— sorirekveneia-generálor a —25— cső bemeneti elektródáit meghatározott fajtájú impulzusokkal látja el. Ez- 90 zel elkerüljük az ismert berendezések hátrányait. Az impulzusalak magyarázatát, valamint az ebből adódó előnyök ismertetését a 2. ábra kapcsán adjuk, amely régebbi, triódával dolgozó megfelelő' kap- 95 csolási elrendezés működési módját ábrázolja. Triódánál az anódvisszahalás a cső működési módját befolyásolja és fűrészfogalakú rezgésekhez való erősítőknél, melyeknek kimenőkörében a trióda belső 100 ellenállásával megegyező nagyságrendű induktív vakellenállás van, a bemeneti elektródákra, a visszafuiási periódus alatt, a fűrészfogfeszültséghez járulékosan, negatív impulzust szoktak rávezetni. 105 A 2. ábra az ily cső működési módját érzékelteti; a cső rácsán fellépő negatív feszültséget az abszcisszára, az Ia

kimeneti áramot pedig az ordinátára vittük fel. Ha a sorperiódus alatt fűrészf og-feszültséget 110 (lásd az a'—b' görbét) vezetünk a csőbe) akkor a cső az Ep2

karakterisztikán dolgozik) amely valamely meghatározott anódfeszüllségnek felel meg. Ha a rácsfeszült-