129205. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyujtógyertyák két különböző fémből álló elektródáinak előállítására

Megjeleni 1942. évi március hé 2-án. MAGYAR KIRÍLYI SZABADALMI ÍBtuSÁS SZABADALMI LEIRAS 129205. szám. V/d/2. (VH/i.) osztály. — B. 15181. alapszám. Eljárás gyújtógyertyák két különböző fémből álló elektródáinak előállítására. Robert Bosch G. m. b. H., Stuttgart. A bejelentés napja: 1941. évi augusztus hó 29. — Németországi elsőbbsége: 1940. évi augusztus hó 30. A találmány eljárás gyújtógyertyák oly elektródáinak előállítására, amelyek két fémből vannak, például a gyujtódarab nikkelből és a gyujtódarabot hordozó szár 5 rézből készült. Az ilyen ismert elektródáknál a két különböző anyagú alkatrész öszszekötésének az elektróda leégéssel szembeni szilárdsága szempontjából lényeges befolyása van. így elsősorban lényeges, hogy 10 a két alkatrész egymással a lehetőség szerint nagy felületen és bensőén érintkezzék. Ismeretes olyan megoldás, amelynél a szár rézből készült és a nikkelből készült gyujtócsúcs furatába van tolva, mimellett a két 15 rész egymással keményforrasszal van öszszekötve. A keményforrasztás közben azonban a forraszban könnyen Junkerek képződnek, amelyek a hőelvezetést károsan befolyásolják, úgyhogy az ilyen elektróda 20 gyorsan leég. E hátrány kiküszöbölése végett a találmány értelmében az elektróda szárát a gyujtógyutacs furatába beömlesztjük. A találmány szerinti eljárást a rajz kap-25 csán részleteiben magyarázzuk. A rajzban az előállítási eljárást három különböző fokozatban tüntettük fel. Az ábrák az elektródákat különböző fokozatokban részben oldalnézetben, részben metszetben tünte-30 tik fel. Valamennyi ábrában —,a— nikkelből, wolframból, vagy más e célra alkalmas és szokásos fémből, illetőleg fémötvözetből készült oly pálcika, amely az elektróda gyujtócsúcsát alkotja, míg ~b— jó 35 melegvezető képességű, megömleszthető fémből, célszerűen rézből készült szár. Az 1. ábrában feltüntetett kiindulásii állapotban az —a— gyujtócsúcs átmérője nagyobb, mint az eljárás végén a 3. ábrában feltüntetett állapotban. Az —a— darab- 40 ban —c— furat van, mely furat mélysége a furat átmérőjének többszöröse. A furat nyílott végén a furatot határoló falat kiöblösítettük. E kiöblösítés célja, hogy az ömlesztés folyamatát ellenőrizhessük és hogy 45 a gyujtócsúcs belső peremének osszeömledését elérjük. A két atkatrész egymásba tolásakor a szárat a furatba vezetjük és a két alkatrészt alkalmas befogó készülékkel, például rugókkal egymáshoz szorítjuk. Ez- 50 után a gyujtócsúcsot annyira felhevítjük, hogy a —b— szár a furatha-n levő csúcsánál kezdődően megömlik és a furatot a 2. ábrán feltüntetett módon teljesen kitölti, Ha a szár anyaga a furatot teljesen kitől- 55 tötte, akkor a 2. ábrában (feltüntetett állapotban levő elektródát a fűtőkészülékből kivesszük, mire a szárnak a gyujtócsúcsban levő megömledt része megdermed. Ezután az elektródát mechanikus megmunka- 60 lássál, nevezetesen nyújtással, a 3. ábrában feltüntetett alakra hozzuk. A fűtéshez célszerűen villamos áramot használunk, amely hőveszteséggel szemben szigetelt acélperselyt hevít és az —a és b— 65 részekből álló elektródát e perselybe viszszük. A villamos fűtésnek az az előnye van, hogy az pontosan szabályozható és ellenőrizhető. Az ilymódon készült elektródákról vett metszetek azt mutatták,, hogy a 7ű