129198. lajstromszámú szabadalom • Szabadonfutó kerék, különösen kerékpárokhoz való lánckerék
Megjelent 1942. évi március hó 2-án. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 129198. szám. XX/c. osztály. — T. 6705. alapszám. Szabiadonfutó kerék, különösen kerékpárokhoz való lánckerék« Tóth József műszerész és géplakatosmester és Szabó János kertész, Monor. A bejelentés napja; 1941. évi július hó 11. A .találmány szabadonfutó kerékre, különösen kerékpárokhoz való lánckerékre vonatkozik, mely egyszerűségével, csekély helyszükségletével, gazdaságos előállítlia-5 tóságával, könnyű szerelhetőségével és biztos működésével tűnik ki. A találmánybeli szerkezet ugyanis lényegében a forgatandó test agyrészén megerősített belső gyűrűből, továbbá e gyűrű körül forgatható, — 10 lánckerék esetében megfelelően fogazott — külső gyűrűből, valamint a ;két gyűrű egymással érintkező és egymáshoz viszonyítva a közös forgásközpont körül elmozduló hengerfelületének egyikében kikép-15 zetl) kerületi hornyában és az evvel szemben, a másik hengerfelületben létesített, egyik irányban mélyülő, kerületmenti vájatokban elhelyezett golyókból áll. A belső és külső gyűrű közötti kapcso-20 latot az említett golyók hozzák létre, melyek az egyik irányban történő forgatáskor a horony- és váajtfenék között megszorulnak, mintegy beékelődnek és mint mozgásátvivő szervek működnek. Az el-25 lentétes értelemben való forgatás a golyóknak a vájatok mélyebb helyén való elhelyezkedését eredményezi, mikoris a golyók meglazulnak és a kerületi horonyban, illetve vájatokban szabadon gördül-30 nek. A. felsorolt és a találmányra jellegzetes szerkezeti részek mellett a találmány kiterjed e részeknek egyszerű és könnyíí összeszerelhetőségére, továbbá a golyók könnyű behelyezhetőségére és eltávolítha-35 lóságára. A mellékelt rajz a találmány (példaképeni kiviteli alakját? kerékpár hátsó lánckerekére vonatkoztatva tünteti fel, éspedig az 1. ábrán a lánckerék síkjával párhuza- 40 mos metszetben, míg a •, 2. ábrán a tengelyen átfektetett vízszintes síkkal metszve. A 3. ábra a golyófelvevő vájatok egyikének kiképzését szemlélteti vázlatosan. 45 A bemutatott foganatosítási példában a csavaranyamentes belső (a) gyűrű köpenyfelületében körülfutó, előnyösen félkörkeresztmetszetű (b) horony van, melyben nyolc (c) golyót helyezünk el. Mind- 50 egyik golyó számára a belső (a) gyűrűt körülvevő és (d) láncfogakkal ellátott, külső (e) gyűrű belső köpenyfelületében egyegy (f) vájat van kiképezve, melynek feneke olyan, hogy a vájatok mélysége az 55 egyik vájatvégtől a másik felé fokozatosan növekedik. Ezt szemlélteti a "3. ábra, Inelyben a külső gyűrű külső köpenyfeliületét az (ej), belső köpenyfelületét pedig az (e2 ) körív jelzi (r 1; illetve r 2 ) sugárral és 60 közös (o) középponttal. A belső köpenyfelületben létesített vájat (g) feneke olyan körön fekszik (eredményvonallal jelzett körív), melynek (p) középpontja nem esik össze az (o) középponttal, (s) sugara pedig 65 kisebb (r1 )-nél, de nagyobb (r 2 )-nél. Ilyen módon olyan vájatot kapunk, mely egyik végétől a másik felé fokazatosan mélyül. A vájatot célszerűen helytálló tengely körül forgatott marószerszámmal állítjuk elő 70
