129157. lajstromszámú szabadalom • Eljárás száraz galvánelemek előállítására

2 12 915 7. ránya van, hogy az azzal elkészített ele­mek nagyobb belső villamos ellenállásúak, minthogy a.papirosnak csupán az elektro­litfolyadékkal megLöltött likacsai vesznek 5 részt az elektrolitikus vezetésben. Egy másik eljárás értelmében az elek­trolitét sűrítetten állapotban viszik be az elembe. Hogy az elektrolitét egy töltéssel tölthessék be, a duzzadó anyagból, pl. ke­lő menyi tőből, filmet visznek fel a cinkelek­tródára és az elektrolitét e film és a de­polarizáló elektróda között megmaradó; üres térbe tőlük be. Egy további ismere­tes eljárás szerint a cinkedényt, miután. 15 annak fenekére szigetelőlemezeket he­lyeztek el, valamely duzzadóképcs anyag­gal töltik meg, pl. liszlestészlával, melyet a keményítő megduzzasztása végett forrás­ban levő vízbe helyeznek. Az edénynek 20 a vízfürdőből való kiemelése után a tész­tapépnek azt a részét, mely nem tapad a cinkköpenyre, kiöntik és a depolarizáló elektródát úgy helyezik be, hogy a tész­taréteg és a depolarizáló elektróda kö-25 zött szabad tér maradjon, melyet a liszt­tartalmú elektrolitlel töltenek meg. A cel­lát ezután a bevitt .keményítő megduzzasz­tása végett, mégegyszer forrásban levő vízbe helyezik. A második főzés elmarad-30 hat, ha a péphez megfelelő sűrítőanya­gokat adagoltak. Kitűnt, hogy a találmány szerinti el­járásnál elektrolitpasztának vagy ebből ki­vált folyadéknak a depolarizáló elektróda 35 légcsatornába való bevándorlása és lég­csatornáknak ezáltal okozott eldugulása,' aminek következménye a belső depolari­záló felület ettől érintett részeinek kikap­csolódása, azaz hatástalansága hatékony 40 módon elkerülhető. Ezt a hatást a két utoljára említett eljárásnál nem érik el, minthogy ezeknél a depolarizáló elektró­dával még sűríteüen elektrolitfolyadék .ke­rül érintkezésbe. 45 Ehhez járul még az, hogy oly elektro­lit, amely lágy pép alakjában az eddig szokásos alakban kerül alkalmazásra, nem képes arra, hogy a depolarizáló elektróda önlazítási törekvéseinek, amelyek az elem 50 kisülése közben vegyi reakció termékek képződése folytán állnak he, hatékonyan ellenálljon. Példa. A duzzadóképes-ianyagtartalmú elektro-55 bt összetétele a következő: 100 rész víz, 30 rész ammóniumklorid, 10 rész cinkklorid. Ez oldat 100 cm3 -éhez 40 g búzalisztet adagolunk. Ezt a pépet a cinkelektródára 3 mm rétegvastagságban visszük fel és kb. 3 percig 70—80 Cc -on a 60 lisztnek gélállapotba való áLvitele végett duzzasztjuk. A találmány szerinti elektrolitpasztának előnyei a Iégdepolarizáló elemeknél vagy egyéb felületi depolarizációval dolgozói 65 elemeknél mutatkoznak, továbbá minden esetben akkor is, hogyha az elem össze­építésénél oly depolarizáló elektródát al­kalmazunk, melynek belső szerkezete nem szabad, hogy eleklrolilfolyadék-f elvétel vagy 70 leadás vagy fellazítás útján változást szen­vedjen. A száraz galvánelemek teljesítményét, különösen azokét, amelyek felületi de­polarizációval dolgoznak, még úgy is to- 75 vábbfokozhatjuk, hogy az oldódó elektró­dára tapadó eleklroJilpépet az elem kisü­lése alatt nyomás útján a depolarizálói massza még hatékonyan maradt mélyeb­ben fekvő rétegeivel kielégítő. érintkezésbe» po hozzuk. Az elektrolitpép okozta nyomásbe­balás az elektrolit kisülés alatti térfogat­növekedésének a következménye, mim eh­ielt az eleklrolitnek az elektrolit/cink ha­tárfelületen való cinkklorid-képződés 35 okozta folyósodása lép fel. Hogy az elek­trolil expanziós nyomását a depolarizáló massza irányában hatékonnyá tehessük, az elektrolitnak folyadékállő, nyomástálló és az elektrolilek vegyszereivel szemben kel- 90 löképen ellenálló tömítéséről gondosko­dunk. Ilyen tömítést a találmány szerint úgy érünk el, hogy az elektrolitpépet egy kü­lön tartályba, melynek ialakja célszerűen 95 olyan, mint egy lapos csészéé, kb. annak széléig betöltjük és az elektrolitpéppel megtöltött e tartályt szélével erősen a de­polarizáló masszára rányomjuk és e hely­zetben tartjuk. A tartály tetszés szerinti 100 szigetelőanyagból, pl. műgyantából ké­szülhet, amelyet az elektrolitek, illetve a belőlük az elem kisülése közben keletkező reakciótermékek vegyileg nem vagy nem jelentős mértékben támadnak meg és 105 amely 'belsejében a cinkelektródát fog­lalja magában. Ha a tartály nem áll szi­getelőanyagból, hanem pl. azt maga a cinkelektróda alkotja, úgy a tartály szé­lét valamely nem vezető közbenső réteggel 11Q védjük a depolarizálóréteggel való érint­kezéstől, ami villamos rövidzárlatot adna.

Next

/
Thumbnails
Contents