129149. lajstromszámú szabadalom • eljárás és gép kukoricaszár-töretek osztályozására, főként cellulóza és takarmány kiválasztása végett

2 129149. ban nem homogén alkatúak, újra fel kell dolgoznunk a most következő 5. pont szerint. 5. Azt az anyagot, amely nem hullott 5 át a 4. pontban említett rostákon, ha­nem visszamaradt rajtuk, szállítókészü­lékkel szedjük fel, amely a berendezés méretei és teljesítménye szerint, erő­művi (csigás, szalagos, vedres, stb.), ío vagvpedig pneumatikus szállítómű le­het" 6. Azokat az anyagokat, amelyek át­hullottak a 4. pontban említett rostá­kon, pneumatikus elkülönítésnek vet-15 jűk alá, ama sajátságuk alapján, hogy azok főként kéregből és bélrészekből állnak és ezen utóbbiaknak fajsúlya ki­sebb, mint az előbbieké. Az elkülö­nítést, jelentősebb teljesítményű beren-20 dezésekben, forgószéllel hajthatjuk vég­re, kis teljesítményű berendezéseknél pe­dig nagy intenzitású és kis sebességű légáramot szolgáltató ventilátorokkal fajtázunk. 25 7. A súlyosabb törmelék, amely a 6. pontban említett, pneumatikus szétvá­lasztáshoz való légáramból aláhull, ne­héz kéregelemekből és ásványi porból áll. Az egészet ferdén álló, finom ros-30 tára pergetjük, ahol az ásványi por könnyen kiválik. A rostán maradó és rajta összegyűjtött kéregtörmelékek oly cellulóza-anyagot adnak, amelynek ér­téke sokkal nagyobb, mint a feldolgo-35 zás előtt a száraké volt. A törmelék u. i. csupán csekély mennyiségű nemros­tos elemeket tartalmaz, alfacelluloza tartalma azonban dús, még pedig kb. 10°/o-kal múlja felül az eredeti szárakét. 40 8. A könnyebb anyag, amely a 6. pontban említett, fajtázó légáramból kikerül, állati takarmányozásra alkal­mas termék. Tápanyagtartalmának táp­értéke a feldolgozás előtti szárakénak 45 kb. kétszerese. 9. Az 5. pontban említett rostákról lepergő anyagot takarmányul is hasz­nosíthatjuk, ahelyett, hogy visszajutat­nók azt az aprítóba. 50 A rajz vázlatosan hosszmetszetben tünjeti fel az új eljárás foganatosítá­sára való gép egyik kiviteli példáját. Ez a gép különösen alkalmas arra, hegy ne csak helyhez kötött üzemben 55 alkalmazzuk, hanem hogy ide-oda szál­líthassuk, amint ez mezőgazdasági üze­mek szempontjából kívánatos, hogy ne a nyers szárakat kelljen szállítanunk. A nyersanyag nagy része u. i. nem használható fel cellulóza céljára, ha- 60 nem a mezőgazdaságok rendelkezésére marad, ahol egyrészt alomként, más­részt pedig, kisebb mennyiségben, ta­karmányként hasznosítható. Az asztalként elrendezett végtelen 65 —A— szállítószalag keresztben viszi a szárakat a —B— apríLóhoz, amely fo­gas dobból és a vele együttműködő, ugyancsak fogas dobkosárból áll. A fo­gak, a dob forgása közben, a közéjük 70 került anyagot —b-b— szakaszon dur­ván el aprítják. Ezután a centrifugális erő a —b-c— szakaszon, a következő —C— aprító, ül. bontó beömlőnyílásá­ba juttatja az anyagot. Ez az aprító, 75 amely hasonló szerkezetű, mint az előb­bi, —c-c— szakaszon tovább aprítja! és bontja az anyagoL, azután vízszintes, vagy majdnem vízszintes irányban, rendszerint a beömlőnyílás felett mint- 80 egy 1.50 m magasságban, kiveti azt a —D— rázóra. A rázó rezgőmozgást vé­gez, amely ide-oda járó függélyes és ugyancsak ide-oda járó vízszintes moz­gásból tevődik össze, úgy, amint ez a 85 közönséges cséplőgépek rázőszerkezelé­nél szokásos. A rázó lulajdonképen rosták soroza­tából áll, amelyeknek rendszerint mint­egy 200 mm hosszú rései áthullatják 90 az ennél kisebb méretű anyagrészecs­kéket és kiömlőhelyükhöz hányják az ennél nagyobb méretűeket. Azok a íté­szek, amelyek nem hullanak át a rostá­kon, leginkább levelekből és vastag bél- 95 darabokból származnak. A —D— rázó rostáin áthulló anyag­részecskék, az —F— pályán, a vízszin­tesen ide-oda járó —G— rostára ke­rülnek, amelyet a gyakorlatban hosz- íoo szúkás, négyszögletű, mintegy 100x16 mm méretű rések törnek át. A —D— rázó rostáin visszamaradó anyag az —E— lejtőn pereg le és el­keveredik azzal az anyaggal, amely a 105 —G— rostán visszamaradva, e rosta alsó végén hömpölyög le. Mindkét hely­ről levéldarabok, bélrészek és görcsös töretek kerülnek együvé. A —G—- rostán áthulló anyag még a no következő —H— rostára kerül, befejező rostálás végett. A —H— rostán vissza­maradó anyagot az —L— ventilátor

Next

/
Thumbnails
Contents