129133. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rövidhullámú rezgésekhez való adó- és vevőkészülékek behangolására és ez eljárás foganatosítására alkalmas elektroncsöves elrendezés

Megjelent 1942. évi február hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 129133. szám. VII/j. osztály, — L. 8322. alapszám. Eljárás rövidhullámú rezgéseidhez való adó- és vevőkészülékeit behangolására és ez eljárás foganatosítására alkalmas elektroncsöves -elrendezés. C. Lorenz Aktiengesellschaft, Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja: 1941. évi március hó 1. — Németországi elsőbbsége: 1940. évi március hó 2. Rádióadóknak viagy — vevőknek rövidhullámú rezgésekre való behangolásakor, a készülék elektroncsövei hozzávezetéseinek induktivitása jelentős szerepet játszik. 5 Ily adók vagy vevők szerkesztése avval a nehézséggel jár, hogy a készülék szerkezeti felépítésével biztosítani lehet ugyan bizonyos villamos értékeket, de ezt a számítást a csövek tulajdonságai erősen meg-10 zavarhatják, tekintve, hogy a csövek készítésekor nem lehet a megkívánt villamos értékeket ugyanily mértékben biztosítani, mert az elektródarendszer beforrasztásakor könnyen beállhatnak kisebb 15 eltolódások, amelyeket a cső elkészítése után nem lehet többé helyesbíteni. A csövek tulajdonságainak ily eltéréseit a kívánt értékektől eddig az adó- vagy a vevőkészülékben egyenlítették ki. :20 A találmány szerint a csöveknek egymástól való eltérését a csövek áramhozzávezetései induktivitásának behangolá&ával egyenlítjük ki, még pedig olymódon, hogy a csövet a foglalatban hosszirányá-25 ban, eltoljuk s evvel az; áramhozzávezer tések induktivitását a foglalat és a cső között növeljük, vagy csökkentjük. Ez más szóval azt jelenti, hogy a behangolandó készüléket a bebangolás szempontjából két 30 részre osztjuk és adó esetében például a tulajdonképeni adót egyrészt és az elektroncsövet másrészt külön kezeljük; a két részt külön-külön méretezzük és hangoljuk be úgy, hogy különböző készülékek azonos 35 részei egymásközt cserélhetők legyenek. A csatolt rajz a találmány foganatosítására alkalmas elrendezést szemlélteti. Az 1 elektroncsövön szigetelőanyagból készült 2 sapka van rögzítve, amelynek elfordulását laz 5 foglalat 4 horonyában 40 csúszó 3 orr akadályozza. A sapkának 13 csavarmenete van, amelybe a 6 gyűrű fog be. A gyűrű 8 horonyába az 5 foglalatra támaszkodó 7 rugók nyomása alatt álló egy vagy több 14 csúszórész illeszkedik. 45 A gyűrűt annak 9 bevágásaiba illő kulcsesal lehet forgatni. A gyűrű forgatásakor az 1 csövet hosszirányában eltolja a foglalatban, minek folytán a cső 15 árambevezetései több-kevésbbé mélyen nyomulnak be 50 ta foglalat 10 részében rögzített 11 érintkezőrúgók közé s így az árambevezetéseknek induktivitásukat megszabó hossza változik. A bebangolás megtörténte után a! gyűrűt pl. lakkal rögzítjük helyzetében. 55 A csövet a 12 gombnál fogva lehet a foglalatból kivenni. A cső újbóli behelyezésekor a 14 csúszórészek akkor csappan[ruak be & 6 gyűrű horonyába, amikor a cső eléri a behangoláskor beállított hely- 60 zetét, úgyhogy a hozzávezetések beszabályozott induktivitása változatlanul megmarad. A találmány előnye, hogy lehetővé teszi az adó vagy vevő jó beszabályozását, 65 mert az induktivitást a cső hozzávezetéseit is tekintetbe véve az adó- vagy vevőkészüléken kívül, mérőadóban lehet behangolni. Ezenfelül a fent leírt elrendezés