129112. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szövetpályáknak szövőszékeken való szövésére

129112. 3 gát megtartja, mivel a fal sehol sincsen teljesen áttörve. A találmány szerinti, a 7. ábrán vázlatosan feltüntetett berendezéssel megvalósít-5 ható eljárás értelmében a —2— kis csévéket (kopszokat) az —1— nagy tar tálakról való leválásuk után a —30— vezetékeken át a —32— tartályokba vezetjük (a rajzon csak egy tartály van feltüntetve), amelyek-10 ben mindig több cséve marad tartalékban. A legfelső —2— csévél nagyobb időközökben a —34— kétkarú emelő által hordozott —36— tapintó letapintja. A —34— kétkarú emelőt a —37— alaktárcsa emeli ki 15 és ezt követőlieg a rajzon fel nem tüntetett rúgó segítségével a rajzon látható nyugalmi helyzetébe mozdítja el. A —34— kétkarú emelő másrészt a —38— higanykapcsolóra van rákapcsolva, amely az átcsé-20 vélő készüléket hajtó, fel nem tüntetett elektromotort be- és kikapcsolja oly értelemben, hogyha a —34— kétkarú emelő egyik működtetése után, melyet a —37— alaktárcsa idéz elő, a —34— kétkarú emelő 25 visszalengésének kezdetén a —36— tapintó az egyik —2— csévébe ütközik, a —34— kétkarú emelő nem tud a feltüntetett végállásába visszatérni és ezáltal a —38— higanykapcsoló sem tudja a záróhelyzetét 30 elérni. Az említett elektromotor áramkörei és ezáltal a csévélő készülék működése tehát megszakítva maradnak mindaddig, amíg a —34— kétkarú emelőnek egyik későbbi működtetésénél a —36— tapintó 35 nem ütközik a —2— csévébe, úgyhogy a —34— kétkarú emelő a (feltüntetett) végállásába vissza tud* lengeni. Ez az átkapcsoló-fcerendezés a túltermelésne beállított átcsévélő készülék termelését a szövőszék 40 teljesítményével, lazaiz a icsévefogyasztásával összhangba hozza. A vetélőkbe helyezett —2— csévék letapintását a forgathatóan ágyazott —39— tengely által hordozott és könnyű rúgó-45 vagy súlyterhelés alatt álló különleges kivitelű —40— vetül ék tapintó végzi. Ha ezt a —40— vetüléktapintót közel üresen futó, azaz k'b. 2 m hosszú fonálmaradékig leteker cselt —2— cs évén él az utolsó fonál-50 réteglék ütanaengedése által kissé leforgatjuk és ezáltal a —40—- fonálletapintót hordozó —39— tengelyt kissé elforgatjuk, úgy a —39— tengely által hordozott —42— emelőkar a —44— lengőkar által hordo-55 zott —46— kilincset az —£>0— szögemelő —48— bevágásából kiemeli. Az —50— szögemjelőt az alsó —52— szövőszéktengelyeni ülő —54— lökéttárcsa (alaktárcsa) ide-oda menő lengőmozgásban tartja. Ha a —46— kilincs, az előzőkben említett módon, az 60 —50— szögemelő —48— bevágásának körzetébe kerül, úgy ez a —46— kilincs az —50— szögemelőnek az —54— lökettárcsa létesítettél szögelfordulását a —44— lengőkart hordozó —56— tengelyre viszi át. 65 Az —56— tengelyen továbbá az —58— kar van ékelve, amely a —60— rúd útján a —64— korongot hordozó —62— emelővel van csuklósan összekötve. A —64— korong fölött a —66— szalag fut, amely a 70 —68— hajtókorong fölé van feszítve. A —64— korong a kiálló —70— peckekét hordja. Az —56— tengelynek az —54— lökéttárcsa (alaktárcsa) hatása alatti szögelfordulásakor a —64— korong a —66— 75 szalaggal a —72— [bordaláda felé mozdul el és a —60— rúdnak a —62— emelőn' túlnyúló vége a bordaládán ágyazott kétkarú —74— emelő alsó karjába ütközik, miáltal a —74— kétkarú emelő felső karjai 80 az —F— vetülékfonalat megragadja és a külső végeiken legörbített —70— peckek egyikének közelébe vezeti. Ezáltal a vetülékfonál a vetélőpálya körzetén kívül kerül és a még meglevő fonálmaradékra 85 húzóerő hat. Egyidejűleg az —56— tengelyen ülő —76— kar a —80— tengelyen ülő —78— kart felemeli, miáltal a —80— tengelyre ékelt kengyel-alakú —82— kar a —10— vetélő mozgatható —19— csap- 90 panófedelét felfelé forgatja, oly célból, hogy a —24— harántpeckíet a —25— furatból kiemelje és ezáltal a fonálmaradéknaik a vetélőből való kilépését lehetővé tegye. Egyidejűleg a —80— tengelyre ékelt —84— 95 emielőkar működtette —86— légszivattyú által hátulról a vet élőfal hátsó —37— hasítékán át levegőt fujtatunk a —10— vetélőbe és ezáltal a fonálmaradékot eltávolítjuk. 100 Az —56— tengelynek már többször említett szögelfordulása következtében az —56— tengelyre ékelt —88— kar fölfelé lendül, úgy hogy a —90— rúd szabad, villaalakú vége, amiely a másik végén a két- 105 karú —94— emelő egyik karjához van csuklósan erősítve, a —72— bordaládára erősített —92— ütközőnyúlvány elé kerül. A bordaládának legközelebbi előremozgatásakor tehát a —94— kétkarú emelő úgy len- no dűl ki, hogy az annak felső karjához csatlakozó —26— lökőszerv (3. ábra) az előtte fekvő —32— tartályban levő legalsó —2— kopszot a —10— vetélőbe tolja. A —26—