129075. lajstromszámú szabadalom • Berendezés laza lapú könyvelési iratlapjai számára

2 129075. a 8. és 9. ábra olyan példák, melyeknél a kivágások az alsó lapszélig, illetve :az alsó; és jobboldali oldalszélig terjednek, a 10. ábra további példa, melynél az 5 összegmező álcsappanhatóan van elrendezve, a 11. és 12. ábra további példa a lapnak oldalt átfektethető összeg-mezőjével, a 13. és 14, 15. és 16, 17. és ,18. ábrák egy-10 -egy különböző kivitelű iratlap elől- és hátnézete karbonnyomással, a 11a. ábra más példának iratlapja függőleges metszetben, a 19, 20, 21. és 22. ábrák négy más kivi-15 teli példa függőleges metszetei karbonnyomással 19—19 vonal (15. ábra) irányában. A találmány a lazalapú könyvelés minden fajtájának iratlapjai számára használható, eszerint személyi-, tárgyi-, számlák, 20 valamint naplólapok és egyéb telekkönyvlapok és ellenőrzőívek számára. A rajzokon példaképen naplólap van feltüntetve. Használata azonban minden fajtájú lapoknál lényegben hasonló. 25 Az 1. és 2. ábra szerint az a•— naplólapnak a szokásos —b-- és ---b'— érlek -hasábja van és az ulolsó sorokban lent vagy fent összegmezők vannak szabadon fenntartva. Ez összegmezőkön az a - la-30 pok üregesek, illetve ki. vannak vágva, pl. hosszúkás, két —b, b"— érlékhasálxm túl terjedő —c hasíték alakjában, melynek magassága 'egy sor magasságának felel meg. E —c— hasíték a. két —b és —1/—- érlék-35 hasáb összegének vagy ugyanazon lap baloldalára, vagy a következő lapra való átírására szolgál. Az első esetben az —a— lap az X-—x hosszközépvonal hosszában való hajtogatás számára, pl. nyomtatás 40 vagy sajtolás útján jelezve lehet. Ha a lapot e vonal mentén hajtogatjuk, iákkor a —c— kivágás alatt a —b, ír— értékhasábok összegmezője ugyanazon lap hátoldalán látszik, melyre most az összegei, át-45 írjuk. Az összeget 'ezután a hátoldal (2. ábra) jobbfelén látjuk, amint ez '--m- nél (769) jelezve van. Az összegezést a hátlapon hajtjuk végre, mint ezt a nyilak jelölik és pedig, alulról felfelé. A —b— és 50 —b'— érlékhasábok felső végén a —c'— kivágás van. E kivágáson át most az őszszeget a következő lap első oldalára írhatjuk.. E következő —a'— lapot, a —c'— kivágás áltat alkotott keretben látjuk és 55 raz összeget mutatja, mint ez —m'—nél (1380. szám) van jelezve. Ezen. a lapon most az összegezést végezzük és pedig felülről lefelé. Az álhajlógatott —a— lapot a 3. és 4. ábra keresztmetszetben tünteti fel. A felül fekvő léptékben a —c— hasi- 60 lék van, melyen át az alsó lapfélre az összeget írjuk át. Az áthajtogatásnál az —a—lapot gyengén összecsípjük (3. ábra), vgay az, összecsípést mellőzzük (4. ábra). Ha csak felülről lefelé kell összegezni, 65 akkor mindkét —c, c'— hasítékot a —b és b'— értékhasáb1

végén rendezzük el, de ekkor egy sorral egymástól eltolva (5. és 6. ábra). Az —a— lapot szintén az öszszeg átírása végett valamely x—x hossz- 70 középvonal körül áthajtogatjuk, úgyhogy az összeg most a hátoldalon (6. ábra) jelenik meg és azt együttesen összegezzük. A lap hátoldaláról most az összeget megint, mint fent le van írva, a második lapra 75 írjidv át. Hogy tetszés szerint az össz-összegen kí-A'ül a napösszeget is összegezhessük, a —c"— kivágás (7. ábra) két sornak felel meg, úgyhogy egymásfölölli két összeg ír- 80 haló á,t. Ez esetben is az -egymás után kövelkező lapokon a hasílékok. váltakozva egyszer lent és 'egyszer fent vannak. A cS. ábra szerint a —g— kivágás a v—v alsó lapszélig terjed. A 9. ábra szerint az 85 egész h sarokrész van kivágva. Ha kívánatos, hogy az összeg minden oldal végén megmaradjon, akkor az összegmező csappantyúként lehet kialakítva (10. ábra). Az - f — csappantyú három oldalán 90 szabad és negyedik oldalával \v—w vonal irányában a lappal van összekötve. Az összegei azután az —-f— csappantyú átfekletése után ugyanazon lap hátlapjára, az x—-x hosszközépvonal körüli átfektelese 95 után, a keletkező --c— hasitokon át írjuk és azt az —i-~- csappantyún is feljegyez-: zük. Lehetséges, valamely lapnak kivágását mellőzni és e helyett csak az összegmezőt tártai mázó részt —h'~ csíkká ala- 100 kítani,. mely a 11. és 12. ábra szerint a z--z vonal irányában elválasztható és az y--y vonal irányában, a lap hátoldalára áthajlógatható, úgyhogy az összegezés a —h'— csíknak a hátoldalra való áthajtó- 105 gatása és adott esetben ráragaszlása után látszik, ahol az összeg csak alulról felfelé együttesen adható össze. A hátoldalról az összeg ekkor a következő lapra megint átírással tovább folytatható. HO Ha a számlamintairalok üregei, kivágásai vagy üregei bemetszései a folytatólagos összeadás céljára nem kívánatosak, akkor helyettük mindig a lap hátlapj án a meg-