129048. lajstromszámú szabadalom • Eljárás levegőnek gázalakú szennyezésektől való megtisztítására

2 129048. i Itetve több ilyen gáz esetén a közülük legmagasabb1 kritikus hőmérsékletűnek kritikus hőmérsékletét meghaladja. Ennek alapján megállapítottuk, hogy a 5 találmány szerinti eljárással a kriptongyártás céljaira feldolgozandó levegőből szilárd anyagok felülelén történő adszorpciójuk útján mindazon szennyezések eltávolíthatók, amelyeknek kritikus hőmérséklete ma-10 gasabb, mint a kriptoné, ha gondoskodunk arról, hogy az adszorpció a fentiek szerinti két hőmérséklethalár közölti hőmérsékleten történjék. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy ilyen módon a levegő minis den szennyezése eltávolítható, mert a levegőben esetleg előforduló ama két gáznak, amelyeknek kritikus hőmérséklete a kriplonénál .alacsonyabb; (a szénmonoxid !és a metán) az oxigén forrpontján akkora 20 gőznyomása, van, hogy a cseppfolyós levegőben nem gyűlnek össze, hanem abból a nitrogénnel együtt eltávoznak. Ilyen módónt e két gáznak, azaz ia szénmonoxidnak és a melánnak, előzetes eltávolításával 25 nem kell foglalkozni. A találmány szerinti eljárás a fentiek szerint a. kriplongyárlás céljaira feldolgozandó levegőre, való alkalmazása esetén abban van, hogy a levegői nagyiéiülelíí adszor-30 beálő anyag behatásának tesszük ki oly hőmérsékleten, amely a kripton kritikus hőmérsékleténél magasabb és az eltávolítandó szennyezések legalacsonyabb kritikus hőmérséklet énéi alacsony abb. 35 Gyakorlatilag legfontosabb az acetilén eltávolítása, a feldolgozandó levegőből, mert, bár ez a szennyezés a levegőben igen csekély koncentrációban fordul elő, mégis a legtöbb robbanást okozza, mert igen kis 40 mennyiségben is robbanó keveréket alkot az oxigénnel, sőt az aoeülén által alkotott kondenzációs termékek még nagyobb veszéhyt idézhetnek elő. Az acetilén kritikus hőmérséklete 36 C°, tehát a levegőnek 45 nagyfelületű .anyaggal való kezelését ezen hőmérséklet alatti hőmérsékleten kel] vé-' gezni, de mindeneseire a kripton kritikus hőmérséklete, —62.5 C°, fölötti hőmérsékletien. Ha egyéb szénhidrogének, pl. eti-50 lén, is eUávolítandók, akkor ezek kritikus hőmérséklete alá kell mennünk, ami további két okból is mindenképen célszerűnek mutatkozik. Mindenekelőtt ismeretes, hogy az adszorpciós hatás alacsonyabb 55 hőmérsékleten nagyobb, ami összefügg azfcal a fentemlített törvényszerűséggel, hogy az adszorpció ugyanolyan törvénytszerűségek szerint történik, mint a eseppfolyósítás. A másik ok, amiért ajánlatos a levegőt lehetőleg alacsony hőmérsékleten ki- 60 tenni a nagyfelületű anyag behatásának, főképen az általunk alant elsősorban javasolt adszorbeáló anyag természetével látszik összefüggésben lenni és annak tárgyalásánál fogjuk azt bővebben ismer- 65 lelni. Nagyfelületű anyagként elvileg alkalmazhatók az összes ismert ily anyagok, amelyek a levegővel vegyileg nem reagálnak. Ilyenek például az úgynevezett aktív szén 70 és a kovasavgél. Igen jó eredményekel ériünk el finoman elosztott nagyfelületű hidroxidokkal, különösen a földfémek és a. három vegyértékű vas hidroxidjaival. Ilyen anyag a természetben nagy mennyi- 75 ségben előforduló bauxit, amely túlnyomórészt alumíniumhidroxidból áll. Kísérleteink azt mutálták, hogy finoman elosztott száraz bauxitérc a levegő szennyezéseit nagy mértékben köti meg adszorpciós kö- 80 léssel és hogy tisztító halasa nemcsak igen messzemenő, hanem hogy kis mennyiségű bauxit aránylag nagy mennyiségű acetilént képes megkötve larlani. így például azt találtuk, hogy egy gramm bnuxilérc 85 0 G° hőmérsékleten kb. 0.5 cnv1

acetilént köt le és hogy ez a kapacitás alacsonyabb hőmérsékleten még fokozódik. E jelenség okát kutatva, megállapítottuk, hogy a bauxit a levegőben levő vízgőz egy részét 90 is leköti, ami által az acetilénre haló felülete csökken. Száraz levegő esetén ennélfogva adolt mennyiségű bauxit nagyobb mennyiségű acetilént képes lekötni anélkül, hogy kimerülne. Ezért célszerű az 95 eljárás gyakorlati kivitelénél a szennyezéseket a. levegő megszárítása után elnyeletni, ami a leggazdaságosabban úgy történhet, hogy a tisztítandó levegőt oly mértékben kötjük le, hogy a benne levő víz- 100 gőz gyakorlatilag kifagyjon és a tisztítást is célszerűen ezen a hőmérsékleten végezzük, ü G° alatti hőmérsékletű levegőt gyakorlatilag száraznak lehet tekinteni és ezért célszerű a feldolgozandó levegőt 105 a bauxittal való kezelés előtt erre a hőmérsékletre lehűteni ós az azzal való kezelést is ezen a hőmérsékleten foganatosítani. Ez gyakorlatilag úgy vihető célszerűen keresztül, hogy a feldolgozandó le- no vegőt regenerátorban vagy rekuperátorban pl. —10 C°-ra lehűtjük, keresztülfuvatjuk egy bauxittal megtöltött edényen és azután egy második regenerátorban vagy rekupe-