129041. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóza, ill. cellulózatartalmú anyagok elcukrosítására

Megjelent 1942. évi február hő 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 129041. szám. lV/h/1. osztály. — F. 9356. alapszám. Eljárás cellulóza, ill. cellulózalarlalnni anyagok elcukrosílására. Dr. Ferrari Demetrio vegyészmérnök és gyáros és Dr. Torresi Mario vegyészmérnök és gyáros, mindketten Rómában. A bejelenlés napja: 1941. évi február hó 5. — Olaszországi elsőbbsége: 1940. évi március hé 2. A cukornak cellulózából és cellulózát tartalmazó anyagokból való előállítására irányuló ismeretes eljárások mindannyian azon alapulnák, hogy a cellulózát ásványi 5 savakkal hidrolizálják. A gyakorlatban használatos egyik eljárás szerint a cellulózára híg kénsavat engednek behatni magas hőmérsékleten és nagy nyomás alkalmazásával. Ezen ismeretes ellő járás kivitelére azonban bonyolult berendezésre van (szükség, mimellett az elérhető nyeremény az elméletinek csak mintegy 60%-át éri el. Egy másik ismert eljárás szerint a cellulózatartalmu anyagokat na-15 gyón tömény (40—42%-os) sósav behatásának teszik' ki. Ezzel az eljárással a kitermelési százalék igen magas ugyan, ezzel szemben azonban egyrészt nagyon költséges berendezésekre van szükség, más-20 részt üzemi nehézségek merülnek fel. Ismeretesek már olyan eljárások is, amelyekben a kiindulási anyagokra először híg kénsavat engednek melegen behatni, majd egy második körfolyamatban tömény kénsa-25 vat alkalmaznak. Ezzel az eljárással kielégítő eredmények érhetők el. A találmány szerinti eljárás arra irányul, hogy a cellulózatartalmu anyagok elcukrosítására szükséges kénsavfogyas,ztás az 30 ismeretes egyéb olyan eljárásokkal összehasonlítva, amelyekben híg és tömény kénsavat használnák és a vegyi behatás két, egymásra következő körfolyamatban történik, csökkenthető legyen. A találmány szerint továbbá a vízgőzfogyasztás is lénye- 35 gesen csökken, annak ellenére, hogy a nyeremény legalább is olyan nagy marad, mint :a fentebb említett eljárások esetén, A találmány szerinti eljárásban az összkénsavfogyasztást 60 Bé°-os kénsav alkal- 40 mazása mellett, az eddigi eljárásokhoz képest 10—15%-kai sikerül csökkenteni, a hidrolizáló folyamat kiegészítéséhez szükséges vízgőz mennyiségét pedig kb. 30%kai. Ezzel kapcsolatosan a feldolgozáshoz 45 szükséges berendezések is egyszerüsbödnek és a beruházási költségek is csökkennek. A találmány szerinti eljárás jellegzetessége az, hogy a cellulózatartalmú anyagot, a 50 savval való behatásra hozatala előtt, mechanikailag foszlatjuk, majd szétmorzsoljuk. Szemben azzal az ismeretes tapasztalattal, amely szerint eddigelé nem lehetett egy bizonyos határon túl foszlatott 55 ós szétmorzsolt anyagot ásványi savak behatásának kitenni, minthogy a kénsav behatása folytán keletkező és a reakció gyorsasága miatt az eljárás rendes lefolyását károsan befolyásoló hőt nem volt lehet- 60 séges elvezetni, meglepő módon kitűnt, hogy a foszlatott és egész falisztszerűségig1 szétmorzsolt, illetve őrölt nyersanyag mégis alávethető a sav behatásának, ha az említett mechanikai műveletekkel egyide- 65 jűleg a nyersanyagot zárt tar lányban, szabályozott módon, lassú menetben kénsavval permetezzük. llykép az egyéb eljárások