129039. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszfor és timföld egyidejű előállításra, hidraulikus kötőanyag gyártására alkalmas nyerstermék nyerésével

2 12 9 0 3 9. felfelelek álljanak be. A nyersairyagok mennyiségét úgy kell .megválasztani, hogy a salakban vagy a klinkerben az alábbi mol-arány álljon elő: 5 0.9—2.0 CaO : 1 A120 3 2.0 CaO : 1 Si02 esetleges CaO-fölösleggel. Valamennyi használt kiindulási nyers­anyag egyéni összetételét megfelelően 10 tekintetbe kell venni. A vastartalommal nem szükséges törődni, minthogy a vas a redukáló égetéskor fémállapotban van jelen. Ha azonban az égetett termék kilépése előli a vas újból oxidálódnék, 15 az előzetesen kiszámított mész-mennyi­séghez még annyi CaO-t kell adni, hogy 1 mol Fe,03 -ra 1—2 mol CaO jusson. Az alkáliák figyelmen kívül maradhat­nak. 20 Ha az égetett termék kovasavban sze­gény, általánosságban a következő mo­lekuláris arányt kell megközelíteni: 1 AUO, : 1 CaO 1 Si()s : 2 CaO 25 Nagy kovasav-tartalom esetén a mész mennyiségét megfelelően emelni kell. így pl. olyan anyag esetében, amely több kovasavat tartalmaz, mint timföl­det, kedvező eredményhez jutunk a kö-30 vetkező mol-beállítással: 1 AUO, : 1.65—1.75 CaO 1 SiOj, : 2 CaO A kiindulási keveréket alkotó egyes al­katrészek mennyiségeinek megállapítá-35 sához a használt tüzelőanyag hamujá­nak összetételét is tekintetbe kell ven­ni, avégből, hogy az-égetett termékben, a ki ink er összetételére befolyást gyako­roló valamennyi anyag figyelembevé-40 telével, a lehető legnagyobb aluminát­tartalmat érjük el. Ha az alkalmazott égetési feltételek mellett a foszfátok egy része esetleg nem bomlott volna el, a kiszámításkor a foszforsavhoz kö-45 tötl mész mennviségél nem lehet sza­bad mészként számításba venni. A kiindulási anyagok feldolgozása ál­talában ismert módon, szárazon vagy nedves úton végzett aprítással történik. 50 A szemcsefinomság különböző az ége­tési időtartam, az égetési hőmérséklet és a keverék olvadékonysági foka sze­rint. Az égetésre bármely szokásos kemen-55 ce használható; az égetésnek alávetett anyag rendszerint már maga is kellő kép tűzálló, úgyhogy megengedi a ce­mentégetéshez használt forgókemencék alkalmazását. A kemencének és töltésének légkörét, 60 ismert módon, a töltéshez hozzákevert és esetleg még külön bevitt tüzelőszerrel szabályozzuk. A különböző övezetekbe levegő pótlólagosan is bevezethető. Forgókemence használata esetén a 6:> beadagolt töltésre számítolt 10—25 súly o/o mennyiségű tüzelőszert célszerű fel­használni. Az alábbiakban, kiviteli'példakép, né­hány különösen kedvezően használható és típusosnak tekinthető ásványféleség alkalmazása van ismertetve. Természe­tesen más kiinduló anyagok, pl. agyag-, bauxit-féleségek stb. is alkalmazhatók. Az egyes alkatrészek helyes mennyiségi 3 arányait, a fentebbi adalok figyelembe vételével, bármely szakértő könnyen megállapíthatja. A kiviteli példában az alábbi összeté­telű anyagok kerültek alkalmazásra: 85 90 100.00 100.00 100.00 Trikalciumfoszfát és szénpala alkal- 95 mazása esetén olyan keverék, amelyben 2500 kg foszfátra 1000 kg szénpala esik, kedvező eredményekre vezet. A gőz­alakban elszálló 790 kg P,,05 -nek meg­felelő elemi foszforon felül következő 10 o összetételű künkért kapunk: Trikalcium-Aluminium fosifcrt foszfát Szénpala K,0 0.26 — Na,0 0.76 3.7 CaO 46.50 — 3.0 Fc,0, 1.91 14.63 4.7 AI2 O 3 2.13 36.00 20.4 Sio2 6.90 2.34 33.6 P,0; 31.63 45.31 — cö3 5.88 1.72 — egyéb f H2 0 4.03 — — éghető anyag — — 34.6 CaO Fe„03 A12 0 :! Sió« 119.25 = 58.00« o 9.47 = 4.6O0/0 25.90 =12.650/0 50.85 = 24.750/0 105 lOO.OOo/o Foszfát- és alkáli-maradék nyomok­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents