129019. lajstromszámú szabadalom • Gázosító

2 129« 19. a kokszrétegen belül ismét a gáznak említett hűtése következik be. A rajz a találmány példaképeni kiviteli (alakját szemlélteti, a 114197. számú magyar 5 szabadalmunk leírása szerinti gázosító kapcsán. Az, 1. ábra a gázosító függélyes metszete. A 2. ábra az —I— ehgázasító kamra alsó 10 bal sarkának változata. A 3. és 4. ábrák sodronnyal fegyverzett csövek két kiviteli alakját szemléltetik, Az —I— elgázosító kamrába tetszőleges módon hűtött, pl. a kazáncirkulációba 15 kapcsolt —2— csövek egymástól adott közökben — lényegileg fekvő helyzetben — oly módon vannak elrendezve, hogy az —I—i kamrát határolják. A —2— csöveken rézsútosan lefelé vagy kétoldalt kinyúló) 20 —3-- szárnyak vagy bordák vannak. A rajz szerint jobboldali —2— csövektől oldali, bizonyos távolságban, —8— csőpárok alkotta fal foglal helyet. Az —I— elgázosító kamra fenékáttörése útján, a --17— 25 nyomőlégkamráva] közlekedik, melybe a -16••- tolattyúval szabályozható mennyiségű levegő áramlik a —18— nyíl irányában. ;A —14— bolygató szénpornak, illetve koksznak a. 15— térbe való áUolására 30 szolgál. A —11— kigázosíló kamrában, egymás fölött fekvő szintekben, vízszintes —11— esősorok alkotta tálcák foglalna le helyet. A.—-7 szóródob finomszemcséjű szenet 35 szór[—9— nyaláb alakjában a —II— kigázosító kamrába, mely szén részben a —11— csövek alkotta tálcákon rakódik le és azokról lesiklik és részben 10-nél, a --6:- és —8-- csőfalak által bezárt térbe 40 hull. A koksz a —12— nyíl irányában áramlói gázokból kihullva a —13— gyűjtővályúba jut, ahonnan a —14— bolygató a. —15— térbe tolja át; e térbe, a --16— tolattyúval szabályozható nyíláson át, le-45 vegő áramlik a —17— nyomólégkamrából n —18— nyíl irányában és az oda szállított izzó kokszot felkapva, az I— térbe lebegő jállapotban magas, a salakolvadás feletti ,hőfoknál elgázosítja, míg a folyékony 50 salak a —18— fenéknyíláson át kihűl. A —2— csövek között, illetve mögött a finomszemcséjű koksz salakkal keveredve lerakódik és a —2— csövek közötti hézagokat lütölti. A töltőanyag természetes ré-55 zsűje —4-- hajlásszögének megfelelően gyűlik meg és lejtős felületeket alkot. E lejtős felületek összessége, a—2— csövekkel együtt, zsalúszerűen építi fel az —I— elgázosító tér —5— és —6— határolófalait. A kamrában lebegő koksz- és szén- 60 szemcsék egy része a —2— csövek közötti lejtőkre esik és így állandóan utánapótolja a töltőanyagot. A —2— csövek alkotta hűtőfelület a koksztöltés következtében csökken. Ennek 65 ellenére a csövek által elvezetett meleg még mindig túl nagy és így a szükséges hőfok fenntartását gátolná. A melegelvezétés csökkentésére, a csövek tűzoldali felületét, a hőfelvételt csökkentő salakborí- 70 tással látjuk el. Sima csövekről és bordákról azonban a salak leválik. Ennek meggátlására a csövek felületére a 3. ábra szerinti hullámsodronyt vagy a 4. ábra szerinti sodrony tüskéket hegesztjük. Ekkor a 75 salakréteg megmarad és az olvadt salak révén folyton megújul. A 3. ábra szerinti megoldásnál példaképen 3 mm átmérőjű, 10 mm hullámmagasságú hullámsodrony 25—30 mm hegesztési 80 közzel van a csőfalra hegesztve, ahol is két szomszédos hullámsodrony közötti távolság 30 mm. Jól bevált a 1. ábra szerinti megoldás, melynél, pl. a 3 mm-es vashuzalból készült kampós alakban meggörbített 85 tüske 25 -30 mm-es oszlásban, kefeszerűen van a csőfelületre hegesztve.A .salakréteget a csövek sodronyfegyverzeleijól tartja, az üzemi magas hőfoknál a gázosító térben lebegő salakcseppecskék 90 folyton ráhullva, a salakréleget vastagítják. Bizonyos vaslagságon felül a salak a cső híítőhalása ellenére is leolvad. Eszerint a hőfoknak megfelelő salakréteg képződik a csövön, mely a 'melegelvezetési korlá- 95 lozza. A gázosító üzemének elsőízben való megindításánál a csöveket a hőfelvétel csökkentésére alkalmas masszával, pl. Siamotthabarccsal vonjuk be, mely üzemközben salakkal pótlódik. íoo A csövek által feltorlasztott koksz-salakrézsűk képezte —5— és —6-- falaknak a legmagasabb hőfok sem árt és a folyós salaknak nincs semmi hátrányos hatása, a salak olvadási pontja fölötti hőfok vi- 105 szont a gázosításnál fellépő csekély érezhető meleg ellenére fenntartható, miután fa csőközök kokszrézsűje meleget alig von el, míg a csövek melegelvonó haPása a salakborítás folytán szintén csekély. no Mivel a találmány szerinti berendezésnél az - I— kamrában elgázosítás megy végbe, levegőhiány mellett, izzó koksz fölös mennyiségben van jelen, ami elejét