129003. lajstromszámú szabadalom • Önműködő átállítóberendezés tehervonatokhoz való Kunze-Knorr-rendszerű nyomólégfékeknél

129003. 3 kon ;i -C kamrába áramolhat, úgy• hogy a C kamra aránylag gyorsan kb. 0,0 aim. nyomású levegővel megtelik, mimcllell a nyomáscsökkenlőszelep záró-5 flik és c áramlásnak útját elzárja. K művelet a találmány lárgyánál nem változik és ezért a nyomáscsökkentő szelep a rajzon nincs J'eltűnk'lve. MiJiclyl a fékezésnél a nyomólcxegö a 10 c2

- - csalornához érkezik, a 8 - vájat állal alkololl térben is nyomás keletkezik és e nyomás a 2 tokos csavaranya aluli i.> elterjed, mely az 5 níd végére bal és ;i/.l baloldali véghely/elébc 15 nyomja, aliol i 7 él a 15 lö'iiílésnek fekszik. Ha adoll ecetben a 18 dugalylyú a fékezés kezdelénél jobboldali véghelyzelcben. \agy valamely közbenső helyzelben volna, akkor azl i\/. 5 rú(\ b.il-20 felé tolja. Ebben a helyzet hen az 5 nid a - 8 - és -í) vájatok közölti nagy -Uj- csalómat elzárja és a nyomólevegő a —8 vajaiból a - 9- vájatba csak a kis --LV furaton ál áramolhat. A - 9 -25 lérből a levegő a V közbülső szelep alsó részébe áramol, azl üléséből felemeli és a -be furaton ál a fékezőlienger C kamrájába lódul Midőn ezután teljes fékezésnél annyi levegő (ódiill 30 ál. hogy a B kamrában a sully .-dő nyomás és a C kamrában az emelkedő nyomás kiegyenlítődik, akkor a további áramlás megszűnik és a —V— közbülső szelep ülésére esik vissza. Emellett 35 a —9— tér a —V— közbülső szelep—'bió~furatán át a —10— térrel és innét a—12— térrel összeköttetésbe jut. Tovább azonban nem terjed a levegő, mert a rúd —7— élével tömítetten fekszik a —15— tömítés-40 nek. A levegőnek a — B— kamrából a —C— kamrába való túláramlása -ezzel létrejött és pedig az első fékező fokozatban a nyomáscsökkentő szelepen, azonkívül a fojtott két —U2

— és —b, c

1

— fu-45 ratokan át és —B— és —C— kamarák nyomáskiegyenlítése után már semmi sem történik, ami összhangzásban van a féknek eredetileg, kézzel működtetett —U— átállítócsapjának műveletével. 50 A »megterhelt« helyzetben (2. ábra) azonban a —23— vezeték nyomás alatt és a —18— dugattyú jobboldali véghelyzetében van, mimellett a tárcsás —22— él a —21— tömítésnek fekszik és ezzel a —23— veze-55 téket nyomásveszteségek ellen biztosítja. Ekkor a rudat a—18—dugattyú jobbaldali véghelyzetébe l'Q'ltp, mélyben a"—6— horony a "hő — Ut

— furat átellenéhlen van és a levegő a —8— térből, e furaton át, a —9— térbe áramolhat. A levegőnek a 60 —B— kamrából a —C— kamrába való átáramlását ez esetben tehát csak a —V— közbülső szelep —he— furata vezérli és ezért szándékosan gyorsabban lesz végrehajtva, mint az .»üres« helyzetben. Midőn 65 a —B— kamrából a —C— kamrába való, áramlás megszűnik, akkor a —V— közbülső szelep ülésére esik és a —9— tér úgy mint előbb, a közbülső rész —b0— furatán át a —10— térrel, a —11— csator- 70 nával és a 12— térrel közlekedik. Minthogy a —6— rudat a —18— dugattyú és —19— pecke —15— tömítésétől eltávolította és minthogy a —19— pecek átmérője kisebb, mint a —16— nyílásé, a —12— tér 75 •most a —24— térrel közlekedik, úgyhogy a —B-- kamarában levő levegő —bl5

c<>, 8, —Uj 9;

b

0

, 10, 11, 12, 24, üg, c

x

ésV- : nyíláson át a szabadba áramolhat. Ezáltal csak az —A kamrában és ahhoz csat- 80 lakozó —At

—

tartányban bezárt nyomó levegő gyakorol hatást a kettőskíamrájú dugattyúra, úgyhogy most ez is részlvesz .: a fékezésben. A fék működési módja tehát mindkét 85 esetben »-üres«, és »megterhelt«. állapotban a Kunze-Knorr-tehervonat-fék működésével teljesen azonos. Ha esetleg az —5— rúd a —4— furatot nem tölti ki eléggé tömi tétlen, akkor kismértékű tömi tétlen- 90 'ség, gyakorlatilag véve, szerepet nem játszik és ennek nincs más hatása, mint az, hogy az áramláson kívül csekély légmenynyiség az —U2

— furaton át az

—Uj— furatba átszivárog. Ennek csak az lehet a 95 következménye, hogy a fékezés valamivel gyorsabban megy véghez és a fékezési idő megrövidítése gyakorlatilag csak az —5— rúdnak jelentékeny tömítetlensége esetén vehető észre. Semmiesetre sem kell a fé- loo kezőerő veszteségétől tartani. Adott esetben lehetséges, hogy a levegő átsziyárgása miatt a —12-— kamra lassan nyomás alá kerül, de ennek nincs jelentősége, mert ez a tér minden körülmények között nyomás alatt io5 van, mihelyt a —V— közbülső szelep ülésére esik. »Megterhelte helyzetben csak a rúd hosszirányában esetleg fellépő tömítetlenséget kell figyelembe venni és ezt is csak 20 mp ideig, t. i. azon idő alatt, míg no a levegő a —B— kamrából a —C— kamrába tódul. Á —12— kamrába átszivárgó levegőt vesztes égnek kell tekinteni, de végrehajtott kísérletek mulatták, hogy