128971. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és fonalcséve fonalak rezerválására, valamint különösen műrostfonalak festésére és berendezés a fonalcséve előállítására

Megjelent 1042. évi január hó 15-é

n. ^ ^ MAGYAfi KIRÁLYI <j|l3IK SZABADALMI BÍEÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 128971. szám. •XIV/a/1. osztály. — F. 9095. alapszám. Eljárás és íonalcsévc fonalak rezerválására, valamint különösen műrostfonalak festésére és berendezés e íonalcsévc előállítására. Fenyvessy György oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1940. évi január hó 30. A szövőgyári üzemekben szokásos keménj'séggel tekercselt fonalcsévék a fonalaknak felcsévélt állapotban való lúgos rezervál ására, továbbá erősen zsugorodó l'o-5 nalaknak, különösen, műrostfonalaknak (Vislra-fonal aknák és másefféléknek) festésére vagy a festést, megelőző kikészítésére nem bizonyultak alkalmasaknak. A rezei-válás, kikészítés vagy festés a cséve 10 keresztmetszetében egyenetlen volt. Eddig ezt a hátrányt nem tudták kiküszöbölni. A feltaláló vizsgálódásai és kísérletei azt mutatták, hogy a fonalcsévék egyenletes lúgos álrezerválásál, álappretálását, át-15 festését az eddig használatos módon elő-. állított fonalcsévéknél a következő ok akadályozta: A rezervál ásnál a fonal, különösen pamutfonal, valamint bizonyos műrost-, pl. 20 Vislra-fonalak a festést megelőző kikészítési műveletek vagy, illetőleg és a festés alatt oly nagy fokban zsugorodnak, hogy .a fonal átmérő jeleni ékeny megnövekedése következtében (a fonál mindenkor hossz-25 irányban zsugorodik és így a zsugorodás az átmérő növekedésével, jár) a felcsévélt fonalak felületi feszültsége oly nagy, hogy rezerváló, appretálő, festő fürdőkben a folyadék a csévél ebben a feszültség alatt 30 megkeményedett állapotban .nem járja. egyenletesen át. A feltaláló már most arra a .megállapításra jutott, hogy a felületi feszültség túlságos és a kezelő folyadékoknak a. csé-35 vébe való behatolását hátrányosan befolyásoló megnövekedése elkerülhető, ha a csévét iá rendszerint szokottnál kisebb keménységűre tekercseljük, vagyis a szokottnál puhább cséveket állítunk elő és a további feldolgozásnak ezeket vetjük alá. 40 A puhaság fogalmának meghatározását az adja meg, hogy a tényleg felcsévélt fonalmennyiség hogyan aránylik az elméletileg felcsévélbctőhöz. A cséve tudvalevőleg gyakorlatilag hengeralakú. Ha énnek .45 a hengernek köbtartalmát meghatározzuk "és iá mindenkori nyersanyag fajsúlyával, megszorozzuk, akkor a kapott érték a maximálisan felcsévélhető fonalsúly. Ezzel az elméleti fonalsúllyal állítjuk szembe a szo- 50 kásos üzemben előállított keményebb csévéken, illetőleg a találmány értelmében alkalmazandó puha csévéken levő tényleges fonalsúlyt, mely mérlegeléssel mindenkor meghatározható. . .55 A jelenleg használatos gépeken a fonalat, az orsóra feszültség alatt csévélik. E fe-, szültség létrehozására különböző szerkezeti megoldásokat használnak, de minden miéglevö csévélőgépen megállapítható, hogy 60 valamely adott minőségű fonalból a normális csévélési feszültség mellett adott méretű orsóra, adott méretű cséve előállításához, adott sebesség mellett milyen súlyú fonal csévélődik fel. A találmány értelmé- 65 ben a csévélést a fonálra ható feszültség részleges vagy teljes megszüntetésé mellett, tehát lazán futó fonallal végezzük. . Nyilvánvaló tehát, hogy ennél a csévélési. ." módnál az orsóra kevesebb fonal tekercsé-.. 70.