128951. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alumínium-cink-magnézium-ötvözetek korrozióállóságának lemezelés útján való fokozására

Megjelent 1942. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 128951. szám. XVI/c. (XVI/e.) 'osztály. — L. 8317. alapszám. Eljárás .alumínium-cink-magnézium-ötvözetek korrözióállóságának lemezelés útján való fokozására. Vereinigte Leichtmetallwerke G. ni. b. H. cég, Hannover-Linden. A bejelentés napja: 1941. évi február hó 27. — Németországi elsőbbsége: 1940. évi március hó 8. Cinket és magnéziumot tartalmazó alumínium-ötvözeteknek általában korrózióval szemben nagy ellenállóképességük van. Olyan esetekben azonban, amikor a korróziót okozó közeg különleges összetételű, például tengervíz, kívánatos, hogy a korrozióállóságot e közegek támadó hatásának különösen jól 'ellenálló ötvözetekből készült bevonattal még fokozzuk. A bevonathoz, vagyis a lemezeléshez használt ötvözetre vonatkozóan általános szabály, hogy a bevonó anyag elektrolites potenciálja etektrouegalívebb legyen, mint a mag elektroliles potenciálja. Ezért azok a törekvések, amelyek értelmében cinket és magnéziumot, tehát két oly fémet tártai m azó alum í n ium - ö tvöze lek es el ében, mely fémek az alumínium potenciálját erősen a negatív értelemben tolják el, oly alumínium-ötvözetekből készült lemezelö rétegeket akartak készíteni, amelyek elektrolites potenciálja még eleklronegatívebb, mint a cinket és magnéziumot tartalmazó magötvözet potenciálja és amelyeknek nin-25 csenek egyidejűleg még további hátrányaik, kilátástalanok. Meglepő módon úgy találtuk, hogy oly alumínium-cink-magnézium-ötvözetek, amelyek legfeljebb 10«/o cinket és/vagy legfel-30 jebb Qo/o magnéziumot tartalmaznak, tiszta alumíniumból készült rétegekkel lemezeinél ők és ezzel az intézkedéssel a korrózióállóság bizonyos ható anyagokkal, mint például tengervízzel szemben fokozható 35 anélkül, hogy azokon a helyeken, araelyc-10 15 20 ket a lemezelö réteg nem véd, tehát a lemezelö rétegekkel nem borított éleken, az egyébként várható nag}-obb fokú korrózió bekövetkeznék. A találmány lényege tehát abban van, Iiogy"llszta "alumíuiummal a nevezett ötvözetből készült tárgyakat azért lemezeljük, hogy azoknak a nem lemezeit helyein, tehát például az élein, erős korrőziőjelenségek ne lépjenek fel. Bár a kereskedelemben kapható tiszta alumínium erre a célra megfelel, mégis előnyös, ha a kereskedelemben kapható tiszta alumínium helyett nagyobb tisztaságú alumíniumot, például raffinád-atumíniumot alkalmazunk, amelynek alumíniumtartalma 99.99o/o. A lemezéléskor előállított réteg védőhatása még fokozható, ha az alumíniumhoz legfeljebb 90/0-ig terjedő mennyiségben magnéziumot és/vagy 100/0-ig terjedő mennyiségben cinket adunk. Itt figyelembe kell venni, hogy minél többet adagolunk ezekből a fémekből, a lemezelö réteg annál inkább szenved a támadó hatású közeg alatt. A bevonáshoz használt ötvözet eleklrődapotenciálja a magötvözethez: viszonyítva, a cink, illetőleg a magnéziummennyiségének megválasztásánál nem mérvadó, sőt kitűnt, hogy alum ín ium-magnézium-cink-magölvözelek esetében elektropozilívebb lemezelö anyag is 'elegendő védőhatást nyújt. A fent említett lemezelö rétegek anyagához és pedig úgy a tiszta alumíniumhoz, 40 45 50 55 60 65 70