128917. lajstromszámú szabadalom • Forgóhengeres készülék pépes anyag freccsentésére

Megjelent 1942. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 128917. szám. VIII/a. osztály. — K. 15363. alapiszám. Forgóhengeres készülék pépes anyag frecosenlésére. Koltay László kőműves segéd, Budapest. Á bejelentés napja: 1941. évi január hó 20. A találmány forgóhengeres készülék pépes anyag, főként kőtörmelékkel kevert habarcs freccsentésére. Az ilyen habarcsot eddig kezdetleges módon seprőszerű vesz-5 szőnyalábokkal freccsentették falfelületekre akként, hogy a habarcsba mártott nyalábot eléje tartott ütközőléchez veregették. Ez az eljárás igen lassú, fárasztó ós a falfelület egyenletes bevonását a munkás ügyes.-10 ségétől és gondosságától teszi függővé. A sűrített levegővel megkísérelt freccsente« költséges berendezést kívánt és nehézkes volt, ezenkívül a isűrített levegő előbb a hígabb anyagot ragadja ki a keverékből, úgy-15 hogy a keverék változó összetételben szóródott. A találmány a freccsentő munkát meggyorsítja, megkönnyíti és a munkás ügyességétől nagymértékben függetleníti. Ezen-20 kívül a találmánybeli freccsentő készülék annyival tartósabb a gyorsan rongálódói vesszőnyaláboknál, hogy azonos teljesítményre kevesebbe kerül, mint az elhasználódó vesszőnyalábok ára. 25 A találmány értelmében a freccsentésre, hasonlóan a szövőiparban használatos nedvesítő berendezésekhez, részben az anyagba merülő forgóheiigert alkalmazzunk, amely azonban kefeserték helyett rugalmas le-30 mezből, célszerűen acélbádogból szabott nyelveket visel. A freccsentésre használt nyalábok vesszőihez inkább hasonlító, valamint egyéb, a kefeiparban használt legkülönfélébb anyagok eredménytelen kipró-35 bálását követő hosszas kísérletek után sikerült a freccsentő elemekre olvan alakot és anyagot találni, amely egyfelől alkalmas a kőtörmelékkel kevert habarcs felfogására és kellő erővel való röpítésére, másfelől eléggé tartós és nem súlyos. 40 Az említett nedvesítő berendezésekhez képest jelentős újítás az is, hogy az egész készülék a testhez támasztva kézben tartható, hordozható és kézzel hajtható is. A találmány kiviteli példáját a mellékelt 45 rajz tünteti fel. Az 1. ábra a freccsentő készüléknek kicsinyített, részben metszett nézete, a 2. és 3. ábrák pechig a nyelveknek a hengeren való rögzítését körülbelül termesze- 50 les nagyságban szemléltető részletrajzok. A célszerűen fából készült (4) fqrgóhenger palástját kefeserte módjára sugárirányban kinyúló (5) nyelvek borítják, melyeket kb. 0.2—0.4 mm vastagságú acéllemezr 55 bői szabtunk ki a 3. ábrán látható, kifelé keskenyedő alakban, bár szélességük mindvégig egyenlő is lehetne. Beerősítésük a (4) hengerbe a 2. és 4. ábrák szerint úgy történt,' hogy a "henger alkotójának megfelelő 60 hosszúságú (6) bádogsávba annak egyik (7) széle mentén (8) réseket vágtunk, e réseken az (5) nyelveket átdugtuk, majd a sáv (7) szélét a nyelvek tövére ráhajtottuk és leforrasztottuk. Egyidejűen a nyelveknek a 65 sáv lehajtott (7) szélén túlnyúló végét is a (6) sávra forrasztottuk. Az ekként egy-egy, sor nyelvet tartó (6) bádogsávokat ezután a (4) hengerbe alkotóirányban vágott (9) hornyokba oldalról betoltuk és helyzetük- 70 ben két kerületirányú (10) drótkötéssel rögzítettük.