128842. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső, különösen képreprodukáló cső
2 12 8 8 4 2. amelyeket a különböző fénymodulációs összetevők ábrázolnak, az eredetinek megfelelően rcprodukáltassanak és hogy valamely adott világosságfokozatot, bármely 5 üzemi feltételnél, állandó kontrasztviszony ábrázoljon. A találmány célja oly katódsugárcsői létesítése, melynek alkalmazásánál a képreprodukálóberendezésben valamely adott 10 bcmenőamplitudó számára való kontrasztviszony, az összes üzemi feltételeknél, állandó értékű marad. Ennek elérésére szükséges, bogy az ernyővilágosság karakterisztikája a felvitt 15 feszültség függvényében nemlineáris, előnyösen exponenciális legyen, amit a találmány szerint úgy érünk el, hogy a sugár intenzitását lényegesen befolyásoló elektródát különböző erősségű vezérlőha-20 lást kifejtő részekkel látjuk el. Á katódsugárcső elektródája pl. oly rácselektróda lehel, melynek szembősége egyenlőtlen, illetve amelynél a rácsdrótok egymáslóli távolsága egyenlőtlen. 25 Kialakíthatjuk a rácselektródát oly csavar alakjában is, melynek menetmagassága a katódból kiinduló katődsugár irányában csökken. A katódot előnyösen üreges henger al-30 kotja, amelyben a rácselektróda van elrendezve. Az 1. ábrán feltüntetett rendszer szuperhelerodm-vevőberendezést ábrázol, melynek —10, 11 - antennarendszere a 35 —12— Iiagyfrekvenciaerősílővel van öszszekötve. Ehhez csatlakoznak, a felsorolás sorrendjében: a —13 - keverőfokozat, a —14— közbensőfrekvencia-erősítő, a —15— demodulator, a —16— látóírekven-40 cia^erősílő és a —17— jelreprodukáló berendezés, melyet a találmány szerint kialakított —18— katódsugárcső alkot. A —18— katódsugárcsőnek burája van oly toldattal, melyben a sugárkeltő berende-45 zés foglal helyet; ezt a következőkben még részletesebben fogjuk leírni. A katódsugárcsőnek továbbá —19— katód ja van kívülfekvő fűtéssel, továbbá bélül fekvő* —21— vezérlőrácsa, —22— ernyője, —23— 50 első anódja és —21— második anódja. A cső ezenkívül a —25— fluoraszkáfóernyővel van felszerelve, mely a csőnek a sugárkeltő berendezéssel szemben fekvő végén van elrendezve. A —26— és —27— 55 eltérítő tekercsek a csövön kívül fekszenek; e tekercsek a sugarat két, egymásra merőleges irányban térítik el, A —16— látófrekvencia-ierősítő kimenőköre, a —29— levezető-ellenálláson át, a —21— vezérlőráccsal van összekötve. A —17— cső kü- 60 lönféle elektródái számára alkalmas feszültségforrásból, pl. a —30— feszültségosztóból A'csszük az üzemi feszültségeket. A sorfrekvenciát előállító —31— generátor és a sorszakaszfrekvenciát előállító 65 —32— generátor, szinkronizálás céljából, a —15— demodulator kimenőkörével vannak csatolva és a katódsugárcső megfelelő —26— és - 27— eltérítő tekercseivel a szokásos módon vannak összekötve. A 70 —31— és --32 generátoroknál a sz'inkronizáló-impulziisokal a többi modulációs összetevőktől és egymástól elkülönítő alkatelemeket alkalmazunk. Az imént leírt fokozatok, a katódsugárcső kivitelé- 75 vei, ismert szerkezetűek lehelnek, úgyhogy közelebbi ismertetésük és ábrázolásuk elmaradhat. A —10, 11— anlcnnakörben felvett távolbalátási jeleket a —12— nagyfrekven- 80 cia-erősítő kiválasztja és felerősíti, azután a —13— keverőfokozatba vezeti, melyben a jelek közbensőfrekvenciává alakulnak át. Ezt a —14— közbensőfrekvencia-erő-i sílő szelektíven felerősíti és a —15— de- 85 modulátorba vezeti. A hordozóhullám modulációs összclevőil, melyeket ia —15— demodulator vezet le, a —16— látófrekvencia-erősílőbe vezetjük és felerősítés után a --17— katódsugárcső —21— ve- 90 zérlőrácsára visszük fel. A sugárkeltő berendezés létesítette elektronsugár erősségét a —21— vezérlőrács vezérli a bevezetett lálófrekvenciafeszi'tltségeknek megfelelően, mégpedig az alább 95 részletesebben ismertetendő módon. Már történtek kísérletek lényegében lineáris vagy lineárist megközelítő karakterisztikájú reprodukáló rendszerek vagy csövek előállítására. A leginkább haszna- 100 latos katódsugárcsövek karakleriszlákája a '72 halvány szerinti lefolyású görbe. Gyakran megtörténik továbbá, hogy a jelnek fekete értékszintje nem marad állandó. Ily esetekben a fekete-érlékszint va- 105 riációi a reprodukált jelben a kontrasztviszonyok nemkívánatos változásait okozzák. Ezeket a feltételeket a 2. ábra szerinti görbék ábrázolják, melyb'en az A görbe ismert reprodukáló rendszer vilá- no gosság-viezérlőfeszültség-karakteriszükáját tünteti fel. A felvitt jel rezgésalakjait iá —Yt — és —V2 — vonalak jelölik, melyek ugyanazt a jelet különféle üzemi feltételek
