128841. lajstromszámú szabadalom • Túlfeszültséglevezető

2 123841. a 9. ábra a találmány szerinti túlfeszültséglevezető további példakénti kiviteli alakjának metszete; a 10. ábrán a találmány szerinti túl-5 feszültséglevezetőhöz való, egymás fölött elrendezett néhány levezető elem nagyobb léptékben látható; végül a 11. és 12. ábra a találmány szerinti túlíeszültséglevezető még egy toío vábbi példakénti kiviteli alakjának felülnézete és keresztmetszete. A 2. ábra szerinti túlfeszültséglevezetőnek több, az egyes kisülési pályák elektródáit, alkotó fémfelületek közé 15 helyezett vékony karborundum, azaz esetleg adalékokat tartalmazó sziliciumkarbid rétege van és célszerűen az 1. ábrán is látható, sárgarézből vagy más alkalmas fémből való, karborun-20 dummal bevont, több 1 tárcsából áll, E bevonatoknak igen vékonynak kell lennie. Jól megfelel olyan karborundum. amely háromszázas szemesszitán átmegy és amelyből alkotott réteg vas-25 tagsága körülbelül egy karborundumszemcse magasságának felel meg. Célszerű, ha a fémtárcsák vastagsága a 0,127 mm nagyságrendjébe esik. A túlfeszültséglevezetőt több ily tárcsa al-30 kotja, melyeket a 2. ábrán látható módon, rétegszerűen egymásrahelyezve rendezzük el és 3 fémelektródák közé iktatunk. Ily karborundum rétegek lökésszerű kiváltófeszültsége körülbe-35 lül 35 Volt és oltófeszültsége 10—15 Volt. Megfelelő számú tárcsa egymásfölötti elrendezésével bármely tetszőleges feszültséghez való túlfeszültséglevezetők állíthatók elő. 40 Ily túlfeszültséglevezető alkalmas igen erős, vándorhullámok okozta áramok vezetésére és a kiváltó- és oltófeszültség közötti viszonyszáma igen kicsiny. 'i 45 Egy másik példakénti kiviteli alakot tüntet fel a 3. ábra. E túlfeszültséglevezető például 5 sárgarézelektródák között elrendezett, egymásrahelyezett vékony 4 széntárcsákból áll, A túlfe-50 szültséglevezető 6 porcellánokban van és a 8 szikraközzel sorba van kapcsolva. E túlfeszültséglevezetőnek a tárcsák közötti átmeneti ellenállása aránylag; nagy és így a 2. ábra szerinti túlfe-55 iszültséglevezetőhöz hasonlóan, sorbakapcsolt rövid fényívkisülési pályákat alkot. E példakénti kiviteli alak esetében káros hatású helyi áramsűrűségek, a túlfeszültséglevezető elemeinek ennek következtében való és dudorok 60 képződésével járó összeolvadása nem következhetik be, minthogy a kisülési áram sűrűségének a tárcsák felületén való eloszlása messzemenően egyenletes. 65 A 4. ábrán oly túlfeszültséglevezető áramfeszültség karakterisztikáit tüntettük fel, amelyeknek 100 darab 47,6 mm átmérőjű és 0,397 mm vastagságú széntárcsája van és a felül lévő elek- 70 tróda súlya 275 gr. Az —a— görbét az első, a —b— görbét a második és a —c— görbét a tizedik kísérlet alkalmával vettük fel. E görbék alapján kitűnik, hogy az átmeneti ellenállás az 75 üzemben ismételt kiváltás után növekszik és a végül adódó karakterisztika igen kedvező alakú. Az átmeneti ellenlállás növekedése finoman elosztott szénporlerakódásoknak tulajdonítható, «° amelyek szénnek a fényív által való telgőzölögtetése, majd a fényív megszűnte után, a lecsapódás következtében keletkeznek. A 3. ábra szerinti túlfeszültségieve- 85 zető tárcsáinak keresztmetszete lehet derékszögű négyszög. A fényívnek a szélek mentén való átugrását a széleknek például lakkból, ragasztó szerbből, cementből, alundum és vízüveg 90 keverékéből készült szigetelő bevonata útján akadályozhatjuk meg. Ily bevonatok előnye, hogy azok a tárcsákat egymáshoz viszonyított helyzetükben rögzítik is. Átütések keletkezésének ve- 95 szélyét azáltal is csökkenthetjük, hogy a tárcsák keresztmetszetét a szélek felé elvékonyítva képezzük ki, amint ez az 5. ábrán látható, úgyhogy a tárcsák közei e helyeken megnövekednek. íoo Mint már említettük, a túlfeszültséglevezetők átmeneti ellenállása ismételt kiváltás esetén megnövekszik. Ez sok! esetben azért kívánatos, hogy a veszteségi áramokat lehetőleg kis értéken los tartsuk és a túlfeszültséglevezető tárcsái közti nyomásnak az átmeneti ellenállásra gyakorolt befolyását lehetőleg csökkentsük. A kiváltófeszültség ennek következtében némileg megnő vek- no szik ugyan, azonban még mindig eléggé kis értéken tartható ahhoz, hogy kedvező feszültségi viszonyok adódjanak. Az átmeneti ellenállás megnövelhető;