128786. lajstromszámú szabadalom • Modulált primer elektronnyalábot létesítő elektronkisülési cső

2 12878«. Ezenkívül a kívánt nagy erősítési együtthatók eléréséhez egymásután sok szekundérsugárzású ellenző alkalmazása és ennek következtében megfelelő számú össz-5 pontosító vagy gyorsító eszköz, illetve mindkettő jelenléte is szükséges, melyek a szekundér elektronokat az egyik ellenzőről a legközelebbi ellenzőre irányítják. Az összpontosítás foganatosítására elek-10 trosztatikus mezőket vag}' mágneses mezőket vagy e kétfajta mező egyesítését javasolták és alkalmazták. Midőn ilyen szerkezet a szomszédságában elhelyezett vezérlő segédelektrodájú 15 hőionos katődával áll összeköttetésben, az összpontosító mezők jelenléte e vezérlőelektróda működését erősen zavarja. Különösen mágneses mező jelenléte veszi el a szokásos módszerekkel való vezérlés min-20 den gyakorlati lehetőségét. Ezenkívül a szekundérsugárzású rétegek hevítésének elkerülése az ízzókatóda közelsége miatt nehézségekbe ütközik. E hevítés az elgőzölgés növelése révén az érzékeny 25 rétegek gyors pusztulását vonja maga után. A találmány szerinti kisülési cső a felsorolt hátrányoktól mentes. A találmány szerinti elektronkisülési csőnél, amellyel modulált primer elektronnya-30 lábol létesíthetünk, az elektronkilövelő szerkezetnek katődja, vezérlő elektródája és több gyorsító elektródája van. A találmány szerinti kisülési cső jellemzője, hogy a kálódtól távolabb fekvő végnél a primer elek-35 tronnyaláb egyenes pályájához haránt fekvő szekunder sugárzású felfogó lemez van, mikoris a primer elektronnyaláb a felfogó lemezen összegyűjthető. A találmány szerinti kisülési csőnek továbbá járulékos 40 elektródái vannak. Ezek közül az egyik szekundersugárzású lemezeleklroda, amely lyuggatott vagy rácsszerű gyüjtőelektroda mögött a felfogó lemeznél, de a primer elektronnyaláb pályáján kívül van. 45 A találmány szerinti elektronkisülési cső további jellemzője, hogy a járulékos elektródák közül legalább az egyik szitaszövetből vagy hálószerű anyagból készült, szekundérsugárzású elektróda, amely a fel-50 fogó lemez felől nézve a gyüjtőelektroda előtt van. A találmány szerinti elektronkisülési cső további kiviteli alakjánál a járulékos elektródáknak a primer elektronnyaláb pályája 55 körül közös hossztengelyű elrendezésük van. A találmányt részletesen egy kiviteli alakja kapcsán a mellékelt rajzok alapján ismertetjük, melyeken az 1. ábra a találmány jellemzőit haszno- g0 sító kisülési készülék hosszmetszete a 2. ábrabeli eredményvonal mentén, a 2. ábra ugyanannak a készüléknek a keresztmetszete a katóda és a rács között, utóbbi felé nézve, a ^ 3. ábra az 1. ábrabeli többszörös szekundérsugárzású szerkezet metszete, végül a 4. ábra a készülék tápkapcsolási diagrammja, midőn azt erősítő gyanánt használjuk. 7o Az 1., 2. és 3. ábrák szerinti légzáró és a lehető legteljesebben légtelenített 1 burkolat pl. "üvegbura a 2 és 2' lábakban végződik. Mindegyik lábnak 3 áívezetőtagja van, mely a különböző hozzáveleseket az ismert mó- 75 don fogja. A 2 láb tartja a célszerűen pl. nikkelből készített 5 katódát, mely a primer áramforrás. E katóda mellső felülete alacsony hőfokon sugárzó anyaggal bevont és heví- go lése a belsejében elhelyezett 6 fűtőszál fiiján történik. A katóda előtl van az emissziót szabályozó szerv, pl. sűrű szitázatú 7 rács, melynek hozzávezciésél a cső oldalán a szoká- 85 sos légzáró módon az 1 üvegburán átmenő 8 és 9 vezetők alkotják. Ez az elrendezés a katóda és a rács között nagyon kis kapacitást tesz elérhetővé, minek következtében a cső nagyon nagy go frekvenciájú feszültségek erősítését teszi lehetővé. A 7. rács útján történő vezérlése után a katódából kilövell elektronnyaláb elektronoptikai rendszerbe jut, mely ezt a 10 ellen- 95 katódán vagy felfogólapon gyűjti össze. Az utóbbi szerepére később térünk rá. Elegendő erősségű elektronnyalábot létesítő és annak legnagyobb részét a 10 elleukatódára eljuttató elektronoptikai szerkezet 100 pl. az 1. ábra szerinti lehet. A középen nyílással ellátott 11 első elektróda rövid gyújtótávolságú gyűjtőlencse, mely az elektronnyalábot a 12 anóda 14 köralakú belépési ellenzőjének közeli nyílá- 105 sara összpontosítja. A 11 és 12 elektródák geometriai méreteit és viszonylagos feszültségét akként választjuk meg, hogy úgyszólván a teljes nyaláb a 12 henger belsejébe hatol. A 12 henger a 13 hengerrel elektron- 110 lencsét alkot és a 12 és 13 elektródák feszültségét akként állítjuk be, hogy a 10 ellenkatódán a 14 belépési ellenzőnyílás tiszta képe létesül. E kép kisméretű és az így