128780. lajstromszámú szabadalom • Elterelőkondenzátor

128780. A találmány egyik kiviteli alakjánál pl. a lécen levő említett félvezetőréteg ellenállása olymódon változtatható, hogy a radiális irányban a villamos, potenciál 5 eloszlása a léc mentén ugyancsak a su­gár logaritmikus függvénye. Evégből pl. az ellenállásréteg vastagságát a célnak megfelelően változtatliatóan alakíthatjuk. Az ellenállásanyag rétegenkénti felvéte­lű lével a félvezető vastagsága és ezzel el­lenállása átmenetelesen változtatható. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a kí­vánt potenciál-eloszlást az ellenállásré­tegben alkalmazott s a célnak megfelelő 15 alakú és elrendezésű bevágásokkal, ül. kivágásokkal érjük el. A találmány másik kiviteli alakjánál magát a lécet készítjük félvezető anyag­ból és célszerűen a kondenzátor tenge-2olyére merőleges síkokban szektoralakú keresztmetszettel látjuk el. A találmányt a következőkben részle­tesebben írjuk le a mellékelt rajz kap­csán, amely néhány példaképem kiviteli 25 alakot vázlatosan tüntet fel. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti eiterelőkon­denzátor egyik részének a berajzolt ten­gelyre merőleges metszete a léc két kiviteli alakjával, 30 a 2. ábra a találmány további kiviteli alakját mutatja az 1. ábrához hasonló metszetben. A 3a. és 3b. ábrák oldalnézetek, ame­lyek a féivezetőanyagnak az 1. vagy 2. 35 ábra szerinti kondenzátor lécének oldal­felületein sajátos módon történő elosztá sát láttatják. a 4. ábra pedig a találmány szerinti kúpos kondenzátor tengelymetszete. 40 Az 1. ábrán 1 és 2 rotációs részará­nyosságban kialakított, nagymértékű vá­kuumot álló szigetelőanyagból késizült tartók a kondenzátor 3 és 4 fegyverzetei számára. Az 1 és 2 elemek között az 5 45 tartóléc van. Körökkel jeleztük a 0, 10, 20, 30 és 40 voltos egyenpotenciálfelüle­tek zavartalan eloszlását, amint MZ cl léc hiányában bekövetkeznék. A lécen fel­gyülemlő feszültségek levezetésére a léc 50a találmány szerint vezető réteggel van bevonva, melyet az ábrán vonalkázáss;d jelöltünk. A fél vezetőréteg mentén radiá­lis irányban a potenciál-eloszlás lineá­ris. A mezőeloszlásnak a léc közelében 5 5 ezzel okozott eltérését az ábrán ugyan­csak feltüntettük. Ha a léc mentén a po­tenciál-eloszlást a 3 és 4 fegyverzetek kö­zött léc hiányában bekövetkező zavarta­lan potenciál-eloszláshoz akarjuk idomí­tani, akkor, amint már fentebb említet­tük és az 1. ábrán a 15 lécen példaképen fel is tűntettük, a vezető fegyverzetnek egyenetlen, a rajzolt példa esetében ki­felé növekvő rétegvastagságot adhatunk. A 3b. ábra a 15 léc oldalnézetét mu- 65 tatja. A félvezető 6 bevonatot, amint azt az ábrán erősen túlozva, feltüntettük, a kivánt egyenetlen bevonatvastagság el­érésére rétegenként vihetjük fel. Ugyancsak ezt a célt adott esetben 70 egyszerűbb módon, a fegyverzet célszerű kialakításával is elérhetjük, amint azt a 2. ábrán feltüntettük. Itt is 5 jelöli a lécet, a vonalkázott 6 felület pedig ennek fegyverzetét. A fegyverzet szektorsze- 75 rű kialakításából, amint az könnyen be­látható, a potenciálnak kivánt, a sugár logaritmikus függvényben bekövetkező eloszlása adódik. Különös jelentőségű természetszerűleg 80 a potenciálnak a léc ama oldalfelületein levő ellenállásréteg mentén való elosz­lása, amelyek a csőtengely irányában futnak. Amint a 3a. ábrán látható, az el­lenállásréteg mentén való potenciál-elosz- 85 last ékalakú bevágásokkal itt is zavarta­lan mezőéhez idomíthatjuk. Elegendő nagy számú, egymás szoros szomszéd­ságában alkalmazott finom bevágással könnyen elérhetjük, hogy az elektrón- 90 sugár pásztázta körzetben az elterelőme­ző zavarása többé nem következik be. A találmány további kiviteli alakjá­nál, amelyet nem tüntettünk fel külön, a szigetelő anyagból készült lécet magát 95 alakítjuk ki szektorszerűen és azt ellen­állásréteggel vonjuk be. ^ A találmány ismét másik kiviteli alak­jánál a léc teljesen félvezető anyagból van és keresztmetszete lényegében a 2. 10 ° ábra szerinti vonalkázott 6 felületnek megfelelő. A liét utoljára leirt módon is elérhető a^ léc mentén kivánt potenciál-elosz­lás. io5 A 4. ábrán az előzőkben leirt rendsza­bályokat kúpos kondenzátor esetére al­kalmazva tüntettük fel vázlatosan. Itt azt tételeztük fel, hogy a kondenzátor­nak nemcsak a végein van egy-egy tar- no

Next

/
Thumbnails
Contents