128762. lajstromszámú szabadalom • Füstgázok melegét hasznosító, hővisszaverő berendezés

2 12 8 7 6 2. erősítve, pl. szegecselve vagy hegesztve. lA. szomszédos —5— terelőfelületek egymáshoz viszonyítva 180"-kal elforgatva vannak a —4— rúdra erősítve. Az elfor-5 gatás szöge azonban 180"-tól el is térhet. A szomszédos terelőfelületek egymást fölülnézetben vagy alulnézetben túlfedik. A szomszédos —5— terelőfelületek egymástól;, távolsága a kúppalást íengelyma-10 gasságával célszerűen egyenlő vagy annak kétharmadánál nem kisebb. A füstgázok a nyilak jelezte irányokban haladnak a berendezésen át. Az —5— terelőfelületek egyik terelőfelülettő] a másikig 15 a füstgázok irányát változtatják. A füstgázok a berendezésen a léghuzam csökkenése nélkül áramolnak át és az —5— terelőfelületeknek melegük számottevő részét átadják. Az —5— terelőfelületek al-20 kotóinak az alapsíkkal bezárt hajlásszöge 45° vagy annál nagyobb, úgyhogy a léghuzam okozta természetes áramlásra a terelőfelületek számottevő fékező hatást nem gyakorolnak. Emellett azáltal, hogy 25 a terelőfelület az áramlás irányában fokozatosan csökken, az egyes terelőfelületek felső vége (csúcsa) közelében sem létesülhet torlódás, fojtás. Az egyik terelőfelület által irányított füstgázok a következő, fö-30 Jötte lévő —5— tereló'felülettel jól szétoszolva érintkeznek és így a hőátadás a lehető legjobb. A tok —2— hengerének magassága, átmérője és a hetét —5— terelőfelületeinek 35 száma a mindenkori fűtendő helyiség méreteitől és a kémény huzamától függően választható meg. Előnyösen négy vagy hat —5— terelőfelületes betétet alkalmazhatunk. Páros számú —5— terelőfelület 40 alkalmazása azért célszerű, hogy a behelyezett betét —5— terelőfelületei egymást egyensúlyban tartsák, mert ellenkező esetben a betét az egyik vagy a másik oldalra dől és a —2— henger belső falára szorul. 45 A 3. ábrán látható második megoldási alaknál a tok hengeres —2— részén az önmagában véve ismert, mindkét végén nyitott —7— harántcső hatol át, mely a —2— hengerben tartósan van rögzítve. A —7— 50 cső egyetlen végjgmenő botétnek a —2 — hengerbe való helyezését megakadályozza, úgyhogy két betétet kell alkalmaznunk, melyek közül az egyiket a —2— hengerbe felülről, míg a másikat alulról helyezzük be. Az osztott, illetve kétrészű betétre 50 való tekintettel a —3— tokfenék, — ugyanúgy, mint az, —1— tokfej, — mint különálló egység illeszthető a —2— henger alsó szájnyílásába. A —2— henger palástjába a befelé 60 nyúló, merevítő —2a—, —2b— körgyűrűbordák vannak sajtolva. A —2— henger belső falán, a—2a—körgyűrű-borda alatt, a —9— gyám (támasztó-nyúlvány), míg a --2b— körgyűrű-borda fölött a —10— 65 gyám vau rögzítve. A betéteknek a —7— csővel szomszédos —5— terelőfelüietein, az —5a— peremekhez csatlakozóan, az ívalakú —5b— bevágások vannak. Az —5b— bevágások alakja 70 és méretei úgy vannak megválasztva, hogy az —5b— bevágások széle a —7— cső külső palástjával érintkezik. A felső betéten két —5— terelőfelület van. ^Az első —5— terelőfelület az —5b— 75 bevágásával a —7— csövön ül, míg a felső —5— terelőfelület —5a— pereme a —9— gyámra támaszkodik. Azáltal, hogy a —9— gyám közvetlenül a —2a— körgyűrű-borda alatt van, elérjük azt, hogy a 80 felső —5— terelőfelületet használati helyzetében a befelé álló —2a— körgyűrűborda is tartja. Az alsó betétet a befelé nyúló —2b— körgyűrű-borda hordja. A második megoldási alaknál a felső 85 betét —5— terelőfelületeinek csúcsai felfelé, míg az alsó betét —5— terelőfelületeinek csúcsai lefelé vannak irányítva, úgyhogy a füstgázok az alsó betétnek —5— terelőfelületeit túlnyomórészt a 90 külső oldal felől, míg a felső betét —5— terelőfelületeit a belső oldal felől súrolják. A találmány lényegének érintése nélkül, a második megoldási alaktól eltérően, a felső és az alsó betétek terelőfelületei 95 egy irányban lejthetnek vagy emelkedhetnek. A felső és alsó betétek, — a rajzon feltüntetett megoldási alaktól eltérően, — helyzetükben tetszés szerinti más oldható módon is rögzíthetők, pl. fülekbe, kam- 100 pókba akaszthatók. A találmány lényegének érintése nélkül az 1., 2. ábrákon látható első megoldási alaktól eltérően az —5— terelőfelületek a —4— rúdon, megfordítva, azaz, csúcsaik- 105 kai lefelé irányítva is elrendezhetők.