128723. lajstromszámú szabadalom • Jeladó berendezés önműködő számtárcsás távbeszélő vagy más hasonló állomásokon való használatra, valamint ilyen jeladó berendezéssel felszerelt távbeszélő, illetve más hasonló állomás

128723. 7 távolságú hívás alkalmával 25 centime-es érmét dobnak be, nem befolyásolja az in­terurbán áramkörből küldött 120 vagy 200 periódusú áramok útját. 5 Midőn a 120, vagy 200 periódusú áram az X transzformátor primer tekercsén át­folyik és a szekunder tekercsben indukáló­dik, hogy az erősítőcsőre hasson, a járulé­kos transzformátoron at a VI és V2 kisüíö 10 csövek rácsáramköreibe jut. Az erősítőcső rácsa ellenállás és kondenzátor segítségével önműködő clőfeszültség szabályozással van ellátva, úgyhogy a cső kiadott teljesítménye gyakorlatilag állandó, mivel az erősítőcső 15 rácselőfeszültségc függvénye az anódáram­kör kiadott áramának. Az erősítőcső rácsát előfeszültséggel el­látó ellenállás és kondenzátor úgy vannak méretezve, hogy a 120 és 200 frekvenciájú 20 áramokat nem torzítják. Az anódáramkörben az áram tehát külön­böző hosszúságú összekötő vonalvezetékek­nél így gyakorlatilag állandó marad. Midőn mindkét frekvencia vétele követ-25 kezik be, mindkét jelfogó Cn és Cnl mű­ködni fognak, míg, ha csak egy frekvencia küldése megy végbe, annak megfelelően csak egy jelfogó működik. Mint a 4. ábrán látható, a VI és V2 ki-30 sütőcsövek rácsainak előfeszülIségét kon­denzátorok választják el, melyek azonban lehetővé teszik a 120 és 200 periódusú vál­takozó áramok útját. Helyi hívásnál alacsony frekvenciájú 35 áramol, pl. 162 /s periódusú csengető áramot küldünk simplex üzemben ST transzformá­toron át (4. ábra), a pénzbeszedő készülék­nek. Midőn a pénzbeszedő készülék érint­kezői nyugalmi helyzetben vannak, áram 40 indukálható a visszatérő jel áramkörben az LC-nél levő regiszter jel fogó tekercsein (nincs feltüntetve), a pénzbeszedő vonalhoz tartozó kábel vezetékének a földre való ka­pacitásán, továbbá a GIM beszedő mágnes 45 magas impedanciájú tekercsén át; ezen „hamis" áram azonban túl kicsiny ahhoz, hogy a JR jelfogót a központban működ­tesse. Midőn 1 frankos, vagy 5 frankos érmét 50 dobnak be, alacsony impedanciájú híd zárul a pénzbeszedő készüléknél és a Jli jelfogó­hoz folyó áram még növekszik, úgyhogy az meghúz és reteszelődik. Ha 25 centime-es pénzdarabot dobnak be 55 a megszabott helyi díjszabás (1 frank) he­lyett, az 1 érintkezők működnek és a nyu­galmi helyzetben zárt járulékos érintkezők nyitnak és a kondenzátort a TR transzfor­mátor primer tekercse és föld közé iktat­ják. Ez a folyamat a TR transzformátor 60 primer oldalán levő áramkör impedanciá­ját növeli, minek folytán az áram a hurok­áramkörben a és b vezetékeken át nem növekszik meg eléggé ahhoz, hogy a JR jel­fogót gerjessze. 65 így a helyi központokban alacsony frek­venciájú jelzőáramot használhatunk anél­kül, hogy csalástól kellene tartani. A fel­szerelendő járulékos készülék ára is csök­ken, mivel a csengető áramot szolgáltató 70 meglevő generator felhasználható. A JR jelfogó előmágnesező tekercse úgy képezhető ki, hogy jelvevő tekercsén át folyó „hamis" áram hatása csökkenjen. A JR jelfogót tápláló egyenirányító hídra i5 kapcsolt kondenzátor a váltóáram maga­sabb harmonikusainak kishuntölését előse­gíti, melyek így hozzá nem jutnak el. A GIM érmebeszedő mágnessel soros kapcsolásban elhelyezett kondenzátort (4. gQ ábra) a mágnes érintkezői rendszerint shuntölhetik. Ezek az érintkezők kiképzé­sük folytán csak akkor nyitnak, miután a mágnes már működését megkezdte. Az em­lített mágnes az áramkört úgy befolyásolja, g5 hogy az 50 periódusú érmebeszedő áram útját megkönnyítse. Az áramok tehát növek­szenek és a mágnes húzását éppen abban az időben növelik, midőn az érmebeszedő szerkezetnek működnie kell. g0 Mivel bedobásuk után az érmék vissza­adási, vagy beszedési helyzetükben megma­radnak, továbbá mivel minden bedobott ér­me értékét bedobásának ideje alatt a köz­pontba jelezni kell, a jelző érintkezőket úgy 95 kell kiképezni, hogy csak akkor működje­nek rövid ideig, midőn a megfelelő érme be­dobásra került. A vonatkozó szerkezet a 8. ábrán látható. Az érmék bedobása az érmék befogadása- 100 ra nyílással ellátott érme csúszkák útján történik, melyeket kézzel nyomunk a pénz­beszedő készülékbe a bedobott érmékkel. Az érme csuszka haladása alatt az általa hordott érme különböző vizsgálatokon 105 megy át és ha a vizsgálatok sikerültek, az érme csuszka nyugalmi helyzetébe tolható és az érme kiesik vagy kilökhető a csusz­kából, mely ekkor további érme bedobásá­ra visszaállítható. 110 Az érme jelző berendezés úgy van kiké­pezve, hogy az érme csuszka mozgásának legutolsó része működteti, miután az érme

Next

/
Thumbnails
Contents