128712. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés beton vagy más hasonló keverék keverésére

2 12 8 712. hosszabb ideig szárazon elő kell keverni és csak azután lehet nedvesen utána keverni, ami hosszabb keverési időt igényel és a dobba ezen idő alatt annak kiürítéséig 5 semmit sem lehet bevezetni. Ezenkívül szükséges, hogy a keverődob előre és hátra menetre is be legyen állítva, vagy pedig a keverési anyag kiürítése végett billenthető is legyen, ami folytonos kiszolgálást, • il-10 letve minden keverési szakaszban kapcsolást lesz szükségessé. 3. Az egyesített szárazon előkeverő és nedvesen uiánkeverő. E keverőnél az anyagot először szaka-15 szosan előkeverőbe vezetjük és az előkeverés befejezése után nlókeverőbe visszük át, ahol a keverés bevégződik. Ez a berendezés kettős keverési folyamatot, kettős keverő szervekkel és kiszolgáló bercndezé-20 sekkel tesz szükségessé és folytonos keverést egy munkamenetben nem tesz lehetővé, miután a száraz keverő eljárás alatt a nedves keverő dobhoz a hozzávezetést meg kell szakítani és a keveréknek a szá-25 raz keverőbő! a nedves keverőbe való vezetése közben új száraz anyag ismét nem adagolható. Másképp áll a helyzet a találmány szerinti berendezésnél illetve eljárásnál. Itt 30 a keverési anyag egyes mennyiségekben lemérhető, közösen egy előtartályba szakaszosan adagolható és azután kis mennyiségekben, folyamatosan vezethető a keverő dobba és megszakítás nélkül í'olyto-35 nos menetben készre keverhető. A töltésenkénti és a folytonos keverő előnyei tehát egy keverőben egyesítve vannak. A keverő eljárás lehetővé tétele végett a minden betonkeverőnél szükséges 40 három berendezés, nevezetesen az adagoló berendezés, a keverő dob és a vízhozzávezetés különlegesen van kialakítva. A mellékelt rajzon a találmány szerinti berendezés illetve» a találmány szerinti el-45 járás foganatosítására való berendezés példaképen felveti kiviteli alakja látható. Az 1. ábra a keverő berendezés hosszmetszete, a 50 2. ábra a berendezés keresztmetszete, részben elölnézete, a 3. ábra az előtártály felülnézete, a 4. ábra a vízkapcsolás oldalnézete. Az adagolóberendezés a —20— vederből 55 illetve felvonóból és az —1— előtartályból áll, amely utóbbiban a —2— szállítóberendezés van. A —20— veder lapos és felső oldalán teljesen nyitott. A veder vízszintes helyzetben egészen az előtartályig mozog elő- 60 re, ahol derékszögű billenést végez, miközben az anyag az előtartályba ömlik. A veder lapos kialakítása és a derékszögű billenés folytán az anyag az előtartályba való eséskor átbukik, vagyis eséskor az 65 anyag nem egyszerűen úgy ömlik ki a vederből, amint abban eredetileg elhelyezkedett, hanem a veder hátsó szélénél levő anyag a veder mellső szélénél levő anyag közé ömlik, ami a veder teljesen nyitott 70 alakja és a derékszögű elbillentés folytán következik be és így már bizonyos mértékben előkeveredik. A —20— felvonóvedrei a —45 — kötél közvetítésével a —46— tengely mozgatja. 75 Az —t— előlarlálynak közepén ferdén felfelé emelkedő —-3— feneke van. (2. ábra). Az egymáson túlnyúló —4— élek a tartály jobb- és baloldala felé néznek. A —20— vederből az —1— tartályba hulló 80 anyag részben a —3, 4— eloszlófenékre esik s így az esés irányából elterelődik, úgyhogy további keverés következik be. Ugyanez a célja az 1 •-- előtartályban elrendezett —47— elosztóknak is. 85 Az —1— előtartályban —2— szállítószerkezet, pl. két csigamű vagy lapátok vannak, amelyek az anyagot tovább összekeverik és a -6— keverődobba szállítják. Ez a további keverés nem vonatkozik 90 csupán a csigaművek forgása közben fellépő keverő hatásra, hanem azt az ismert mértéken felül még azzal fokozzuk, hogy a két csigamű az anyagot nem egyenletesen viszi előre, hanem az egyik csigamű vala- 95 mivel gyorsabb meghajtású és kisebb méretű mint a másik. Ily módon az -i — tartályban hátul levő anyagrétegek az egyik oldalon a másik oldal elül levő rétegeivel kerülnek össze, tehát az anyag a 100 tartályban egymáshoz képest eltolódik anélkül, hogy az egyik oldal gyorsabban ürülne ki, mint a másik. Ezzel tehát elérjük azt, hogy az egyszerre az —1— előtartályba vitt anyag nem 105 úgy halad keresztül a szállító berendezésen, azokban a rétegekben, amelyekben éppen az előtartályba hullott, hanem az anyag ama keverésén kívül, amelyet a csigaműben magától értetődően szenved, a no különböző rétegeiben el is tolódik, tehát pl. az előtartály egyik felében jobban hátul fekvő anyag a másik felében jobban elül fekvő anyagrészekkel kerül össze és