128710. lajstromszámú szabadalom • Javítás fatalpú lábbelik tartószíjainak lerögzítéshez

Megjeleni 1941. évi december hó 15-én. MAGTAR KIRÁLYI ^^BK SZABADALMI BÍRÓSÁG «labilis SZABADALMI LÉTRÁS 128710. szám. I/b. osztály. — 0. 9187. alapszám. Javítás falalpú lábbelik tartószíj jainak íexögzí léséhez. Ganzfried Jenő cipőnagykereskedő, Budapest és Dosler Jenő cipész, Budapest. A bejelentés napja: 1941. évi január hó 30. Fatalpú lábbelik, mint amilyenek, pl. sáriik, szandálok, slb. tartószíjai a fa talp széléhez .általában szögekkel Vannak erősítve. E szögek használat 5 közben gyakran meglazulnak, kiesnek, úgyhogy a szíjak a talpról leválnak. E hátrány kiküszöbölésére a talp szélébe vert szögek fejeit kívülről lefogókengyelekkel fedték le, melyekio nek szárait szintén a talp szélébe verték be. E megoldás a gyakorlatban azonban nem vált be, mert e kengyelek használat közben szintén meglapultak és kiestek, úgyhogy a szíjvé-15 gek leválását, illetve a szögek kiesését nem akadályozták meg. A találmány a tartószíjak ez ismert lerögzítésének hátrányait maradék nélkül, megszünteti. A kengyel úgy van 20 kialakítva, hogy a talpszélbe vert szárak használat közben nem lazulhatnak meg, nem eshetnek ki, úgyhogy a szíjvégeket rögzítő szögek kiesését, vagyis a szíjak leválását teljes biztonsággal 25 megakadályozzák. A találmány szerint a lefogokengyelnek a talpszélbe vert lapos, kihegyezett szárai két szélén íűrészfogszerűen van; kialakítva, mely fogak a beverés, ilie-30 tőleg a fába való behatolás irányával ellenkező értelműek, úgyhogy a bevert szárakat e fogak a kiesés ellen biztosítják. E kengyelek a szögfejekre álladó nyomással feküdnek, úgy-35 hogy azok a tartószíjakat használat közben, a fatalphoz biztosan rögzítik. A rajz a találmány egyik példaképem kiviteli alakját tünteti fel, melytől a gyakorlatban, lényegének módosítása nélkül, el is térhetünk. 40 Az 1. ábra fatalpú saru oldalnézetben, a 2. ábra a fatalp egy része keresztmetszetben, a tartószíjak ismert rögzítésével, nagyobbított léptékben, 45 a 3. ábra a talp egy része hosszmetszetben, a szíjvégek ismert rögzítésével, a 4. ábra a szögfejeket lefedő, ismert kengyel távlati képe, 50 az 5. ábra a találmány szerinti, szögfejeket lefogó kengyel távlati képe, •a B. ábra ugyanaz felülnézetben. A lábfejre felfekvő —1— tartószíjak végeikkel ismert módon a —2— 55 fatalp lépcsősen bemélyített —3— széléhez általában, —4— szögek révén vannak erősítve, (1—3. ábrák). A—4— szögeknek a —2— talpból való kiesésének meggátlására, a szögfejek fölölt, ^o a talpszélbe, a 4. ábra szerinti leíogőikengyel kihegyezett —5— száraival van beverve, úgyhogy e kengyel —6— lapja nyomással a —4— szögek fejeire fekszik fel. E lefogókengyelek 65 —5— szárai azonban használat közben a —4— szögekkel együtt a fában meglazultak és kiestek, úgyhogy a kívánt célra nem alkalmasak.