128686. lajstromszámú szabadalom • Kézi kötőkészülék

2 128686. ható foganatosítási példái kapcsán magyarázzuk meg. Az 1. ábra a kézi kötőkészülék felülnézete, amelyen a találmány szerinti tűterelő 5 egyik kiviteli példája látható. A 2. ábra az 1. ábrához hasonló felülnézet, melyen a találmány szerinti tűterelő további kiviteli példája látható. A 3., illetve a 4. ábra a kétféle tűterelő távlati képe. Az 5. ábra a talál-10 mány szerinti kötőkészüléknél alkalmazott, egyébként ismeretes kötőtű oldalnézete annak kiindulási helyzetében. A 6—9. ábra a találmány szerinti kötőkészüléknél adódó négy jellegzetes munkahelyzetet jelzi. A 10. 15 ábra a huroksűrűség szabályozásához való lemezek részleges távlati képe. A 11. ábra a találmány szerinti kettős kivitelű kézi k<H tőkészülék keresztmetszete, a 12. ábra pedig a készülék részben metszett oldalnézete 20 egyszerű kivitelben, illetve a 11. ábra szerinti kettős készülék egyik ágazatának oldalnézete. A kézi kötőkészüléknél az 5. ábra szerinti —a— kötőtűket alkalmazzuk, melyek 25 —a2— kampója az —as— csap körül forgatható —ai— nyelvecske átfektetésével nyitható, illetve csukható és melyeknek a pl. sajtolt lemezből készült —b— ágyazati csatornákban való ide-oda mozgatása —m— 30 púpjuknál fogva a —h— tűterelő ferde —hí— kitolófelületével a tűterelőnek a —b— csatornákhoz képest harántirányú tovacsúsztatása révén történik. A —b— ágyazati csatornákat a —d— aljzat hordja, 35 melyhez a —b— csatornák egyik végét elzáró, a —d— aljzat egyik szélén alkalmazott —í— vezeték, továbbá a —b— ágyazati csatornákat felül elzáró, közbenső —g— vezeték van erősítve. A két vezeték 40 egymástól való távolsága nagyobb, mint a —h— tűterelő magassága, amint ez az 1. ábrából látható. A —h— tűterelőt —li3— fogantyúval ellátott lemez alkotja, mely a kötőkészülék -45 bői kiemelhető és ekként különböző egyéb műveletek elvégzéséhez is kéziszerszámként használható. E tűterelőnek egyébként ismeretes, ferde —hí— kitoló-felületéhez a tűterelőnek az —í— vezetékhez való fekte-50 tése esetén e vezetékkel párhuzamosan elhelyezkedő —h2— vezérlőfelület csatlakozik. Ha a —h— tűterelőt az 1. ábrán nyíllal jelzett értelemben az —f— vezeték mentén tovacsúsztatjuk, a —hí— kitoló-55 felület a kötőtűket —a4— púpjuknál fogva megragadja és az 5. ábra szerinti kiindulási helyzetükből előbb a 6. ábrán jelzett helyzetbe, melybe a már lekötött —A— hurok az —ai— nyelvecskét felbillenti és így az —aa— kampót nyitja, majd tovább a 7. 60 ábrán jelzett maximálisan kitolt helyzetbe juttatja és a kötőtűk a —h— tűterelő tovacsúsztatásának befejeztével, mivel a —li2— vezérlőfelület az —f— vezetékkel párhuzamos, a maximálisan kitolt helyzetükben 65 meg is maradnak. E helyzetben az —a2— kampó ugyan már nyitott és az új fonál befektetésére rendelkezésre áll, előnyösebb azonban, ha az új fonalat nem ebben a maximálisan kitolt tűhelyzetben fektetjük 70 be, hanem előbb a kötőtűket visszatoljuk a 8. ábra szerinti közbenső helyzetbe, amelyben a visszabillentett —ai— nyelvecske csúcsrésze a —b— ágyazati csatornák közé kerül, -a nyelvecske forgáscsapja azonban 75 továbbra is a —b— ágyazati csatorna előtt helyezkedik el, amint azt a 8. ábra jelzi. Ezzel ugyanis megakadályozzuk azt, hogy a nyitott kampóba helyezett, újabb —B—•. fonál véletlenül vagy a tűsor tűinek egy- 80 másután való visszahúzása során az —ai— nyelvecske mögé kerüljön és ennekfolytán a huroksor képzésében az egyik vagy másik tű ne vegyen részt. A kötőtűknek a 7. ábra szerinti maximálisan kitolt helyzetéből a 8. 85 ábra szerinti közbenső helyzetbe való visszatolása történhetik a —h— tűterelővel, mely kiemelhetőségénél fogva az 1. ábra jobboldali végén jelzett módon kéziszerszámként használható úgy, hogy a tűterelő le- 90 mezével a tűket a már elmagyarázott közbenső helyzetbe visszatoljuk. A hurokképzéshez ezután valamennyi tűt az 5. ábra szerinti kiindulási helyzetük felé vissza kell húzni, hogy a már lekötött huroksor a 95 kötőtű —ai— nyelvecskéjét a 9. ábra szerinti helyzetbe visszabillentse és az új —B — fonalat a már lekötött huroksor —A— hurkain keresztülhúzva a tűk —aa— kampója néhány milliméternyire —b— csatornák 1Q

0 liuroklehúzó vége mögé húzódjék vissza, amint ezt az 5. ábra mulatja. Ez a visszahúzás akként történik, hogy a —h— tűterelőt az 1. ábra jobboldali részén szakadozott vonalakkal jelzett módon előbbi hely- 105 zetéhez képest 180°-kal elfordított helyzetben most már nem az —f—, hanem a közbenső —g— vezetékhez fektetjük és a tűsor felett újból tovacsúsztatjuk, amikor is most már az előbb kitolófelületként ható 110 —hí— ferde felületet betolófelületként hasznosítjuk és a kötőtűkét ugyancsak —a4— púpjuknál fogva kiindulási helyzetük felé visszatoljuk.