128665. lajstromszámú szabadalom • Feszültségerősítő eljárás szekunder elektronokkal
á Í28665. minél negatívabb a vezériőfeszültség. Tehát a kezdeti áram tartományában való vezérlésnél a katódából csak nagyon gyönge prim ér áram folyik. 5 A kezdeti áram tartományában való áram-vezérlés előnye szekundérelektronerősí tővel kapcsolatosan kitűnik még a tértöltési és kezdeti tartományának vezérlési egyenleteiből. Valamely áram modulo lálhatóságát a feszültségváltozás 1 voltjára eső százalékos áramváltozás adja. Ha az áramot szokás szerint I-vel, a feszültséget u-val jelöljük, akkor a modulálhatóság d I 1 15 — -— • d u 1 A tértöltési áram ismert egyenlete: 1= const. . u 3/a. Tehát a tértöltési terület-1 ben a modulálhatóság értéke M=3 /Í>. — u o Minthogy a tértöltési tartomány kb. u=l volt feszültségnél a "kezdeti áram tartományába megy át, a tértöltési áram vezérléséhez kedvező esetben M==kb. 3 / 2 értéket érünk el, ami voltonként 150<y0 modulálha-25 lóságot jelent Tehát, hogy meghatározott adott áramol, amelynek abszolút nagysága itt alapjában nem számít, teljesen álvezéreljünk, legalább 2 / 3 volt feszültségre van szükség. 30 A kezdeti áram egyenlete tudvalevően: u ÉT I=const. e ahol u ismét a vezérlőfeszüttséget ós Et 35 az elektronok közepes kilépési sebességét jelenti. Tehát a kezdeti áram tartománya számára egyszerű számítással a következő érték adódik: 40 -F Minthogy az Et közepes kilépési sebesség gyöngén fűtött izzókatódáknál kb. 0.1 volt, a kezdeti áram tartományában való vezérlésnél a modulálhatóság M = 10, ami 45 1000% áramváltozást jeleni, egy-egy volt vezérlőfeszültségnél. Tehát a kezdeti áram tartományában meghatározott áram már 0.1 volt feszültséggel teljesen átvezérelhető. Ebből a szembeállításból kitűnik a rács-50 vezérlés teljesítőképessége a kezdeti tartományában az utána következő szekundérelektron-erősítővel kapcsolatosan. Ilymódon már sikerült voltonként 100 m. Amp. meredekségű szekundérelektron-erősítőket szerkeszteni. 55 A kezdeti áram modulálhatóságának egyenletéből M= =— egyidejűen következik, hogy a modulálhatóság az elektronok közepies kilépési se- 60 bességének csökkentésével még lényegesen növelhető. Ez pl. a prim ér elektronsugár monokromatikus kirekesztésével lehetséges, úgyhogy a tulajdonképeni vezérlő berendezésbe csak a szorosan határolt se- 65 bességi terület elektronjai jutnak. Megvalósítható ez továbbá elektronforrást alkotó izzókatóda gyönge fűtésével vagy úgy, hogy fotokatódát hosszúhullámú, (vörös vagy vörösön inneni) fénnyel sugározta- 70 tunk be. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás feszültségerősílésre szekunderelcktronerősílőveJ, amelyre j ellcmző, hogy az erősítendő feszültséget a sze- 75 kunder elektronerősítőnek a prím ér áram számára beépített vezérlő rácsára vezetjük és a szekundereleklronerősítő vezérlő rácsát és gyorsítóelektrődáit oly potenciálokon tartjuk, hogy a vezérlő 80 rács a kezdeti áram tartományában dolgozik. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy a katódából kiinduló elektronáramból önma- 85 gában ismert elektronmonochromátorral határolt scbességterülelre eső nyalábot választunk ki és e nyalábot a kezdeti áram tartományában dolgozó vezérlőberendezésbe vezetjük. 90 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy elektronforrásnak izzókalődát használunk és azt olymódon fűtjük, hogy az pick trónok közepes kilépési sebessége 0.1 voltnál kisebb legyen. 95 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, amelyre jellemző, hogy elektronforrásnak fotokatódát használunk és abból az elektronokat vörös ,vagy vörösön, inneni fénnyel való besúgároztatással 100 szabadítjuk fel. Felelős kiadó: dr. ladomérl SZMERTNIK ISTVÁN m. teir. szab, bíró. ,,JÖVÖ" Nyomdaszövetkezet. Budapest. IX.. Erkel-xi. 17. Tel.: 182-278 — Fel. vez.: Bárányi József
