128651. lajstromszámú szabadalom • Gyúrható anyagok és eljárás azoknak szervetlen anyagokból vagy azok termékeiből való előállítására

2 128651. figyelembe kell vennünk a zselé erős hígítását, azaz íszilárd anyagokban váló gyenge töménységét. Ha a szolhoz elegendő elektrolitét adunk, a kicsapódás előidézé-5 sere, az ebből származó szuszpenzió gyakorlati értelemben véve használhatatlan hártyák előállítására. Mindazonáltal oly zselé, mely besűrítés útján állíttatott elő és elegendő töménységben tartalmaz szilárd 10 anyagokat, pl. 3»/o-ot vagy ennél többet, vagy pedig olyan zselé, melyet kismértékű pehelyképzés után, vagy annak pillanatában elektrolit hozzáadásával kicsapás nélkül kaptunk, közvetlenül felhasználható 15 hártyák, rostok es hasonlók előállítására. A levegőn szárított hártya, rost vagy hasonló cikkek, bármilyen niódon kezeltessenek is, általában 6—10°/o vizet tartalmaznak. 20 A bentonitokban a lényeges alkatrész, úgylátszik, az ú. n. »montmorillonit« ásvány, mely általában 75<>/o-ban, vagy ennél nagyobb mértékben olyan bentonitokból áll, melyek a szóbanforgó cikkek élőállí-25 lására alkalmasak. Jelen találmány eljárás különböző cikkeknek, mint pl. hártyák, bevonatok, szálak stb. előállítására, melyek gyúrható zselék képzésére alkalmas szervetlen, kristá-30 lyos hidroxidokból állana'k, melyek más anyagokkal keverve önthetők, vagy mintázhatok s amelyek oly alkatrészekből állanak, vagy ilyeneket tartalmaznak, melyek megszilárdulnak és sűrítő vagy kötő-35 hatást fejtenek ki. A találmány szerint a szol vagy zselé, vagy pedig a hidroxid pehely alakjában kivált zseléje bizonyos finoman elosztott oíy anyagokkal keverhető, melyek szerves, 40 rostos anyagokat tartalmaznak mint pl. a papírpép, juta, selyem, gyapot, a szintetikus rostok, stb.; szervetlen rostos anyagokat, mint pl. az inszbeszt, az ásványi gyapot, az üvegrost stb., továbbá poralakú 45 vagy pikkelyes anyagok, mint p'l. az őrölt csillám, fémpikkelyek vagy -porok, mint pl. az alumínium- és rézpor, valamint a színezőanyagok és pigmentek, mint pl. a titándioxid, lilopon, koromfekete stb., to-50 vábbá gyúrható anyagok, mint pl. az aszfalt, a nitrocellulóz és a viaszok vizes emulziói. Bizonyos esetekben maga a hidroxid fejthet ki emulzióképző hatást, mint pl. az aszfalt és a viaszok esetében. 55 A rostos anyagok szerepe rendszerint a hártyák, rostok és más cikkek szilárdítása, különösen a szakítási szilárdság szempontjából, míg a pigmentek, a színezőanyagok és a töltőanyagok megerősíthetik a hártyákat, a rostokat és más 60 cikkeket vagy pedig csupán színt és tartást kölcsönöznek nekik. A hozzáadandó anyagok a legtágabb arányokban adagolhatok. A rostos vagy poralakú anyagok könnyen szétszóródnak 65 a szolban vagy a zselében és az így keletkezett keverék igen könnyen porral bevonható, önthető, fonállá húzható vagy a kívánt formára mintázható. A szolnak vagy a zselének más rostos 70 vagy poralakú anyagokkal váló keverése helyett ez utóbbit (poralakú anyagokat) alkalmazhatjuk valmely zselé nedves hártyájának felületére, mielőtt az megsz'áradt, pl. a pornak rá- 75 szórása útján. Ez az eljárás különösen előnyös fémporok vagy -pikkelyek alkalmazásával. Igen használható termékekel kaphatunk a hártyák befeslésével, vagy a hártyáknak fémmel, mini pl. aluminium- 80 mal való bevonásával, pl. poralakban való szórás vagy keverék ráfúvása útján. A zselét finoman elosztóit szuszpenzióhoz keverhetjük és ez a szuszpenzió gyúrható anyag is lehel, mint pl. aszfaltnak, 85 nitrocellulőznak, különböző viaszoknak és gyantáknak, pl. vinilgyan Laknak és cellulózacetátnak stb. emulziója. Az így származó keverék alkalmazható bevonatok, hártyák, rostok stb. előállítására vagy ön- 90 tési célokra, stb. De erősen tapadó védőbevonatokat is állíthatunk elő fémekre és más felületekre. A szervetlen kolloidok szolja vagy zseléje szintén alkalmazható szerves vagy 95 szervetlen roslos szerkezetű anyagokhoz;, mint pl. fonalakhoz vagy szövetekhez, melyek ezekkel teli Ive vagy bevonva értékes anyagokat adnák. Ha e rostos szerkezetű anyagokat bemártjuk, azok a zselével 100 telítődnek, vagy pedig az anyag egyik vagy mindkét oldalát zseléréteggel vonjuk be. Szöveteken kívül hasonlóképen kezelhetjük a nemezt és hasonló természetű anyagokat. 105 A hártyák, rostok stb. különböző műveletnek vethetők alá, pl. szárításnak, melegítésnek, összenyomásnak, azonkívül vegyi behatásoknak vagy vegyi behatásokkal összekötött műveleteknek avégett, hogy no tulajdonnságaikat javítsuk, vagy módosítsuk, pl. hogy a vízzel szembeni ellenállásukat, külső megjelenésüket, szakítási és gyűrési szilárdságukat, stb. emeljük.