128647. lajstromszámú szabadalom • Ultrarövidhullámú cső

i Í28«41 alak további előnye abban van, hogy a viszonylag nagy felület következtében a rács jobban terhelhető, ;ami különösen a csőnek fékmezőkapcsoláshan a Icatódhoz 5 képest nagy mérvben pozitív előfeszült­ségű ráccsal való alkalmazásánál hat kü­lönösen kedvezően. Továbbá a rácselektró^ dához csatlakozó tárcsaalaká falrészek, amelyek a rácsot a belső vezetővel össze­lő kötik, kedvező hőelvezetést, illetve hőki­sugárzást biztosítanak. Az aránylag nagy rácsátmérő következtében a katód kismér­vű részaránytalanságai kevésbbé zavarólag hatnak a cső gerjesztési viszonyaira. Mind-15 két esetben a cső hossza megrövidül, ami a rezonátor ohmikus ellenállásának lénye­ges csökkentésével ós a meleg elvezetésére valói út megrövidítésével jár. A találmány szerinti szerkezetek külö-20 nősen oly csöveknél alkalmazhatók előnyö­sen, amelyek a 122576. és 125050. lajstrom­számú szabadalmakban vannak közelebb­ről ismertetve. A 122576. lajstromszámú szabadalom szerinti csöveknél az üreges 25 testként alakított rezonátort edényalakú külső vezető és koaxiális belső vezető ha­tárolja. í\ 125.050. lajstromszámú szaba­dalom szerinti csöveknél a rezonátort ha­tároló üreges test belsejében az üreges ,0 testtel szemben megtámasztott és attól tel­jesen körülzárt elektróda van. A rajz 1—4. ábráin a találmány két pél­daképem foganatosílási alakja látható. Az 1. ábra hosszmetszetben, a 2. ábra 35 pedig keresztmetszetben olyan csövet áb­rázol, amely a 125050. lajstromszámú sza­badalom foganatosílási példájának felel meg és a találmány szerinti jellegzetességei vannak. A rezonátort körülzáró üreges tes-40 let lényegileg a hengeres —1— külső ve­zetőből és a két szakaszból álló koncentrir kus —2, 2'— belső vezető alkotja. A külső és belső vezetők alsó végükön a —3— kör­gyűrűalakú tárcsa útján egymással gal-45 vánosan összekötöttek. A külső vezető felső vége a —4— körgyűrűalakú tárcsán át az —5— üreges hengerrel van galvá­nosan összekötve, amely koncentrikus nagyfrekvenciás vezeték külső vezetőjét al-50 kotja. A belső vezető —2— szakasza ke­resztmetszeti változtatás nélkül a nagy­frekvenciás vezeték —6— belső vezetőjében folytatódik, amely felső végén a —7— rúd­anbennába megy át. Az —5— külső vezető 55 felső végéhez a csőtengelyre merőleges irányban a —8— fémlemez csatlakozik, az antennaáramnak a külső vezetőhöz való kapacitív átvezetése végett. A rezonátor —1— külső vezetőjének belsejében, attól csekély távolságra —9— hengeres elektróda 60 van, amelyet az —1, 3, 4— edényalakú üreges testbén a —10— szigetelők támasz­tanak meg. Ennek a teljesen körülzárt —9— elektródának, a külső vezetőin szi­gctelten áthaladó —11— hozzávezetésen át, 65 külön el őf észültségét adhatunk. A —2, 2'— belső vezető és az —1— külső vezető, illetve a körülzárt —9— elek­tróda közötti távolság a 125050. lajstrom­számú szabadalom szerinti csövekkel el- 70 len tétben nagyra van választva, úgyhogy a rezonátornak nagy a hullámellenállása. A belső vezetőnek hengeres —12— rács­ként alakított középső része aránylag nagy átmérőjű, úgyhogy a rács és a —9— elek- 75 tróda között a gerjesztésre kedvező' tá­volság van. Eszerint tehát a rezonátor hullámellenállása csupán ezen a helyen kicsi. A rácsot a belső vezető — 2, 2'— szakaszával karimaszerű —13, 13'— nyúl- 80 ványok kötik össze. A rács belsejében koaxiálisán hajtűalakú 11— katód foglal helyet, amelyet a 16•— feszítődről útján a —15— csavarrúgó feszít ki. A csavar­rugó és a feszítődrót a —17-— szigetelői- 85 testnek és a 2—, illetve —6 üreges belső vezetőnek belsejében van. A kálód­hoz vivő —18— árambozzávezetések a 1--2'-- belső vezetőnek ugyancsak ürege­sen alakított részén át szigetellen vannak a 90 cső belsejébe vezetve. A —2'— vezető alsói vége kissé túlnyúlik a --3— lemezen és • 1.9— csőcsonkkal ellátott, amely a cső belsejét válaiumzáróan zárja el. A —11— áramhozzávezetós bevezető helyén és a 95 nagyfrekvenciás vezeték felső végén to­vábbi vákuumzáró 20, 21— üvegforrasz­tások vannak. A cső különösen rezgéseknek a fékmező­laipcsolásban való gerjesztésére alkalmas, 100 amikor is a külső és a belső vezető és azzal együtt a rács is nagy pozitív, a téliesen körülzárt —9— elektróda pedig a kálódhoz képest gyengén pozitív vagy ne­gatív feszültséget kap. Annak a megakadá- 105 lyozására, hogy a rácsot a belső vezető két szakaszával összekötő két —13, 13'— karima emissziói kapjon, ezeket —22,22'— tárcsákkal fedjük le, amelyek a jelen esetben a katódával vannak összekötve. E 110 tárcsák szigetelt elrendezése esetén azok­nak a katódáhöz képest negatív feszült­séget is adhatunk. A cső működési módja elvileg ugyan-

Next

/
Thumbnails
Contents