128647. lajstromszámú szabadalom • Ultrarövidhullámú cső
Megjelent 1941. évi deceniíxT hó 15-éii. MAGYAR KIRÁLYI (jjfBOK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 128647. szám. VH/d. osztály. — P. 8829. alapszám. Ultrarövidhulláma cső. Julius Pintsch Kommanditgesellschaft, azelőtt Julius Pintsch Aktiengesellschaft cég, Berlin. Pótszabadalom a 118189. I. sz. szabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja: 1936. évi augusztus hó 14 Németországi elsőbbsége: 1935. évi augusztus hó 19. A 118189. lajstromszámú törzsszabadalom olyan ultrarövidhullámú csöveket ismertet, amelyeknél egy rezonátor és a rezonátor gerjesztésére való elektródák a 5 csőben egyesítve vannak. A szórósugárzás elkerülésére, a rezonátor minden oldalról villamosan vezető falakkal határolt üreges test, amelyhez a gerjesztésre való elektródák, legalább részben, hozzátartoz-10 nak. Az elektródák a törzsszabadalomnál drótalakú katódból, azzal koncentrikus rácsból és a rácsot koncentrikusan körülvevő tömörfalú elektródból állanak, mimelle tt a rács és a tömörfalú elektród a, 15 egyik vagy mindkét végéhez koncentrikus vezetők csatlakoznak, amelyek a két elektródával együtt a rezonátorként működő üreges testet határolják. A veszteségek lehető csökkentésére a törzsszabadalom to-2o vábhá azt javasolja, hogy a rezonátor »lendkerék«-ellenállását lehetőleg nagyra készítsük. Evégből a rácshoz és a tömörfalú elektródához csatlakozó vezetékek domborúan alakítottak. A rezonátort ennek 25 következtében lényegében a rács és a tömörfalú elektróda közötti kapacitás és egy, illetve két toruszalakú, cgymenetű önindukció alkotjia. A törzsszabadalom szerinti csőnél a két, egy-egy toruszalakú öninduk-30 ciót alkotó falrész, a két elektródához megközelítőleg részarányosán, további falrészekben folytatódik, amelyek egymással csekély köz meghagyása mellett szembenállanak és az ultranagyfrekvenciás rezgések számára rövidrezáró kondenzátorokat 35 alkotnak. v A találmány ezekhez egészen hasonló 1 elektroncső, amelynek azonban a törzssza-_ hadalom szerinti csövekkel szemben még további előnyei vannak, A találmány olyan 40 elektroncső, melynél a rezonátorként működő teret belső vezető és ezzel koaxiális külső vezetője határolja, amikor is a belső Ar ezető hosszának egy részén rácsként van kialakítva és a katódát koaxiálisán veszi 45 körül, — különösen midőn a külső vezető a cső vákuumedényének falaként van felhasználva, — mely csőnél arról gondoskodunk, hogy a külső vezető az elektronáram áthaladási helyén és az ehhez csatla- 50 kozó részeken azonos átmérőjű legyen, továbbá változatlan átmérőjű külső vezetővel körülvett téren belül olyan elrendezést létesítünk, hogy a rezonátort határoló villamosan vezető felületek távolsága azokon 55 a helyeken, ahol azok elektródákként működnek, kisebb legyen, mint az elektródákként működő felületekhez csatlakozó' vezetőrészek távolsága. A gerjesztésre való térben a vezetők közötti távolság csökken- 60 tése kétféle módon érhető el, mégpedig a rácsátmérő növelésével, vagy pedig a polussaruszerű gyűrűtestnek a külső vezető ama részén való alkalmazásával, amely aráccsal szemben áll. 65 A koaxiális vezetők nagy egymástóli távolságával ugyanazt a csekély öncsillapítást érjük el, mint a törzsszabadalom s.zeriníi cső rezonátoránál. Az első kiviteli