128576. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetesként ható fogpótlások előállítására

Megjeleni 1942. évi július hó 1-én MAGTAB KIBALYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 128576. szám. VII/c. (XVII/c. osztály. — F. 9323. alapszám. Eljárás természetesként ható fogpótlások előállítására. Dr. Fogel Imre gépészmérnök és Dr. Stuber István orvos, Budapest. A bejelentés napja: 1940. évi december hó 24. A fogorvosi gyakorlatban a bármely ok­ból szükséges fogpótlások, pl. koronák, egyes fogak, hidak stb. alkalmazásánál arra törekszenek, hogy ezek a természetes '5 fogak hatását keltsék. A természetesként ható fogpótlásokat a fogműves iparban poreellánból, vagyis kerámiai úton készí­tik. Bár a porcellánfogpótlások higiéni­kusakv és a szájnedveknek, bomlási terme­lő kéknek stb. ellenállnak, koronák és főkép hidak esetében általános használatra még­sem kerüllek, mert előállításuk poreellán­ból körülményes és költséges, tartósságuk viszont nem kielégítő. Természetesként 15 ható fogpótlások előállítására javasolták már műgyanták felhasználását is. A mű­gyantákból viszonylag egyszerűen és cse­kély költséggel a legkülönbözőbb fogpót­lások előállíthatók ugyan, alkalmazásukat 20 azonban az akadályozza, hogy a tekintetbe jövő vegyi hatásoknak nem állnak kellő­kép ellen. A találmány eljárás a természetes fogak hatását keltő, a szájnedveknek és bomlási 25 termékeknek teljesen ellenálló, kifogásta­lan mechanikai tulajdonságokkal rendel­kező fogpótlásoknak tetszőleges terjedel­mű, pontos előállítására, viszonylag egy­szerű módon és csekély költséggel. 30 A találmány szerinti eljárásban a fog­pótlások alapanyagaként üveget használunk fel, az »üveg« szakkifejezést a legtágabb! értelemben véve. Az eljárásnak az a lé­nyege, hogy egy, kellőkép hőálló és hő-35 hatásra térfogatát gyakorlatilag nem vál­toztató »beágyazó« (pl. »Duroterm« Prá­zisions-Finbettmasse I. G. elnevezésű) anyagból készült, két- vagy többrészes forma üreges részébe különféle, eseten­ként kiválogatott színárnyalatokban, a szí- 40 nek szerint egymásra rétegezett üvegféle­ségeket rakunk, majd a forma lezáróré­szével a rétegezett üvegmasszát, miután ezt hevítéssel képlékeny állapotba hoz­tuk, sajtoljuk. A színárnyalatok szerint vá- 45 lasztott üvegféleségeket pl. már az üre­ges formarészbe történő adagolásukat meg­előzően képlékennyé tett, vagyis hevítéssel meglágyított ill. többé-kevésbbé folyós ál­lapotban rétegezhetjük a formában egy- 50 más fölé. Egy előnyben részesített kivi­teli mód szerint az üvegféleségeket szi­lárd állapotban, pl. por-, lemez-, darabos stb. alakban rétegezzük egymás fölé ós magában a formában hevítjük a sajtó- 55 lás céljaira szükséges lágyulás, ill. íolyó­sodás eléréséig. Ugy is eljárhatunk, hogy a rendszerint háromféle, nevezetesen a fogéi, fogközép és fognyak színárnyalatai szerint kiválasztott üvegféleségeket meg- eo határozott sorrendben külön-külön olvaszt­juk az üreges formába egymás fölé. A lezáró formarésszel készre sajtolt termé­ket az üvegipar szokásos módszereivel, akár a formával együtt, akár ebből kivéve, 65 hűtjük, vagy temperáljuk, vagypedig hűt­jük es temperáljuk. Azt, hogy a forma hőálló anyaga hő hatására térfogatát »gyakorlatilag« nem változtatja, a találmány szerinti eljárás- 70

Next

/
Thumbnails
Contents