128569. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szikes talajok timsókővel, vagy ebből készült szikjavítótrágyákkal való megjavítására

Megjelent 1941. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁS SZABADALMI LEIRAS 128569. szám X/h. IV/h/1.) osztály. — B. 14861. alapszám. Eljárás szikes talajok timsókővíel, vagy ebből készüli szik javító-trágyákkal való megjavítására. Dr. Bognár Aurél oki. vegyészmérnök, Munkács. A bejelentés napja: 1940. évi június hó 17. '" Ismeretes, hogy a szikes talajok javítása • olyan módion történik, hogy a talajszerkezetet és a talaj lúgosságát fizikai, illetve kémiai úton megváltoztatják. 5 A kémiai úton való megváltoztatás úgy is történhet, hogy a talajban található szódával, illetve szódabikarbónával, valamely a talajba újonnan bevitt alkalmas anyaggal cserebomlást létesítenek. A cserebom-10 láskor keletkezett új vegyületek már kevésbé lúgos hatásúak. Az új, vízben oldódó nátriumsó pedig, — amely rendszerint szulfát, — az esővízzel az altalajba mosódik. A talaj pH

koncentrációja elő-15 nyösen megváltozik; a növényekre káros Na sók mennyis .égében és minőségében. pedig olyan változás áll be, hogy haszonnövények termelése is lehetővé válik. Általában gipsszel, vagy savanyú Fe-, 20 Al^szulfát tartalmú anyagokkal érik el ezt a hatást. A gipszből azonban aránylag sok kell és hatása lassú. Hazai előfordulása ismeretlen, emiatt nemzetgazdasági szempontból itthoni termékkel való helyette-25 sítése kívánatos. A vas- és alumínium-szulfátokat tartalmazó szikjavító anyagok a talajszerkezetet jobban megváltoztatják és közismerten gyorsabban hatók, azonban drágábbak 30 mint a gipsz, mivel bauxitból, vagy más anyagból való ipari előállításukra az ugyancsak nagyrészt külföldi nyersanyagból gyártott termék, a kénsav, felhasználása szükséges. 35 Természetes, hogy úgy a gipsz, mint az említett szulfátok felhasználása esetén is a talaj csak akkor lehet alkalmas haszonnövények termelésére, ha a növény felépítéséhez elengedhetetlenül szükséges egyéb sók jelen vannak. Különösen nagy 40 hiány szokott mutatkozni szikes talajoknál kálisókban, amiknek nagyobbmértékű jelenléte már magában is előnyösen befolyásolja a sziken valói növénytermelést. Ismeretes, hogy a timsókő (alunit) nagy 45 mennyiségben fordul elő Magyarországon. Kémiailag kötött vize és a bauxithoz, viszonyítva aránylag magas kovasavtartalma miatt ipari alumínium sók gyártására még nem használják fel. Ismeretes, hogy régen 50 több-kevesebb sikerrel itthon is állítottak elő timsót belőle. Ekkor a timsókövet pörkölték, mállasztották, kilúgozták és a lúgból kristályosították a timsót. A pörkölt timsókő kilúgozása után visszamiaradt 55 többé-kevésbé aktív kovasavtartalmu maradékot leidobták. A jelen szabadalom tárgyát képező eljárás abban áll, hogy szikesek javítására a timsókövet, vagy ezt tartalmazó kőzetet, 60 illetve ezek pörkölésével nyert, vagy savakkal, illetve sókkal feltárt, porított termékeket használja fel. A szikes talajok termővé tételére tehát hazai anyagból^ egyszerű eljárással előállított, kálitrágyjai 65 hatással egybekötött szik javítód-trágya anyagot alkalmaz. A timsókőből előállított szikjavító-trágya; a közönséges timsónál előnyösebb hatású azért, mivel a pörkölés vezetésével 70