128528. lajstromszámú szabadalom • Porcellán-elejű műfogkorona
2 128528. mentén alkalmazott egyetlen foglaloszegely is elegendő volt. Noha ez lényeges javítást jelentett, :az egyetlen foglaló fémszegély is, mint olyan, látható volt és így ez a 5 műfog sem felelt meg tökéletesen a szépészeti követelményeknek. A találmány azon ;a felismerésen alapszik1 , hogy még az utóbbi hátrányt is, úgy küszöbölhetjük ki, hogy a fordított 10 utat követjük, vagyis nem a poroellánlapocskának rágóél-menti szélére boruló fémszegélyt alkalmazunk, hanem, ellenkezőleg, ,a porcellánlapocskát alakítjuk ki úgy, hogy annak rágóéle vagy rágófelü-15 léte boruljon a fémkoronarész végére, amikoris elölről, tehát a rendes rátekintésnél semmi fémszegély, sem semmiféle fémrész nem látható többé. Ehhez képest a találmány szerinti, poroellán-elejű mű-20 fogkoronát az jellemzi, hogy a poroellánelőrésznek ugyancsak porcellánból álló, a fémkoronarész végén túlnyúló hátsó szegélye van, mely a poreellánelőrész végével együtt metszőfog és szemfog esetén 25 a rágóélt, más fogaknál pedig a rágófelületet alkotja. A találmány célszerű megoldási alakja szerint a fémkoronarésznek a hátsó pör cellán szegély alapfelületét alátámasztó, vagyis a szegély felfekvőfelüle-30 tét alkotó, külön vállrészt adunk, amivel a szépészeti szempont tökéletes kielégítésén kívül igen szilárd szerkezetet érünk el, mert a fémkoronarész említett vállrésze a porcellánlapocskának a fog hasz-35 nálata közben fellépő legnagyobb nyomások esetén is tökéletesen megbízható megtámasztást ad. A találmány továbbképzése szerint a porcellánlapocskába ágyazott, magában 40 véve ismeretes megerősítő fémcsapókul az eddigi csapocskák helyett, melyek a porcellánlapocskából nagyjában merőlegesen nyúltak ki, a lapocska síkjához hegyes szög alatt hajtó, hosszabb horogszerű 45 csapocskákat vagy töviseket alkalmazunk, melyek részben a porcellánlapocskára, részben pedig az utóbbinak a fémkoronarésszel, valamint ennek a természetes fogcsonkra a szokásos módon, híg cement-50 tel foganatosított egyesítése után a cementbe ágyazva, hatásos merevítő fémbetéteket , alkot. A találmány tetszőleges, akár nemesfémből, akár nem-nemesfémből készült és akár fémlemezből sajtolt, akár 55 öntött fémkoronarésszel kapcsolatban alkalmazható, valamint a porcellánszegélyt a porcellánlapocskával együtt, akár esetről-esetre a kívánt fognak megfelelően porcellánból készült pépből mintázhatjuk, akár pedig különböző változatokban előre el- (,$ készíthetjük és raktározhatjuk, hogy az-, után azokat a felhasználás alkalmával, a szokásos módon utólagos csiszolással kiigazítsuk. Azonban szépészeti, egészségügyi és szilárdságú szempontból a legjobb 55 eredményt akkor érjük el, ha a találmányt a fent említett, 122974. számú szabadalmam szerinti eljárással egyesítve, tehát úgy alkalmazzuk, hogy a porcellánszegélyes porcellánlapocskát esetről-esetre pontosan 70 megmintázzuk és vékony fémlemezből sajtolással előállított fémkoronarésszel egyesítjük. Ha ezenkívül a fémkoronarészt említett szabadalmam értelmében nem-nemesfémből sajtoljuk, akkor a gazdasági viszo- 75 nyokra való tekintettel is, általános elterjedésre és tartós használatra egyaránt alkalmas, vagyis a szépészeti, egészségügyi és szilárdsági szempontokon kívül az olcsóság szempontját is teljesen kielégítő mű- 80 fogkoronát kapunk. Alkalmaztak ugyan már olyan porcellánelejű fogkoronákat, melyeknél a fémkoronarész és a porcellánlap vége nagyjában egy szintben volt, úgyhogy fémrész 85 elölről rendszerint alág volt látható, de ilyen alakítást csak költséges eljárással, öntött és vaskos fémkoronákkal kapcsolatban használtak, melyeknél a természetes fogkoronából túlsókat kellett lecsiszolni. 90 Mindenesetre megállapítható, hogy a fémkoronarész végén túlnyúló szélű porcelláneiőrészes műfogkorona eddigelé ismeretlen volt. A találmány akár egyes, különálló, akár hídtartó koronákhoz alkalmaz- 95 h(ató. Végül megjegjrzendő, hogy a fémkoronarész mérete a porcellánszegélyt alátámasztó vállrészes alakítás folytán némileg megnövekedik ugyan, de csak a fogsorra harántirányban, ami nem igényli a 100 természetes fogkoronának nagyobbmérvű lecsiszolását, miután a műfogkoronának szélességi, vagyis fogközi mérete nem nagyobbodik meg. A találmány szerinti fogkorona részei a 105 rajzból láthatók, mely példaképpen metszőfoghoz való megoldási alakot, sokszorosan nagyított léptékben, távlati ábrázolásban szemléltet. Az 1. ábra a műfog fémkorona-részét, no a 2. ábra pedig a poroellánlapocskát külön s végül a 3. ábra az egészet együttesen, kész alakjában ábrázolja.
