128506. lajstromszámú szabadalom • Eljárás telített és telítetlen androsztan-17-olonok, illetőleg származékaik vagy helyettesítési termékeik előállítására
1285««. 3 oxidatív lebontásával) 25 rész tiszta alkoholban nikkelkatalizátor 'segélyével,-' melyet pl. Rupe vagy Raney szerint állítottak elő, hidrogénezünk. A hidrogénezést 1 Mol hidrogén felvétele után megszakítjuk, a katalizátorról leszűrünk, a szűrleletet vákuumban bepárologtatjuk és a maradékot diizopropiléterből átoldjuk. Ily módon a II. képletű andix>sztán-5,17^diíolt 10 kapjuk (x = OH; R = H). Ezt a vegyületet azután két órán át 10 rész forró propionsav-anhidriddel hevítjük, amikor is a szekunder hidroxilcsoport acilez'ődik, míg a tercier hidroxilcsoport víz alákjá-15 ban hasad l-e; ezt követőleg az egészet vízbe öntjük, az anhidrid elbomlása után kikristályosodó észterről leszívatunk, azt vízzel uiänämossuk és vákuum-exszikkátorban szárítjuk. Hexánból végzett átkristá-20 lyosítással csekély mennyiségű A5 -androsztán-17ol-propionát mellett a A4 -androsztán-17-ol-propionátot színtelen kristályok alakjában kapjuk. Ez a vegvület a III. képletnek felel meg (x = -OCO.CUH-; R -25 H). Kalalitos hidnogénezés helyett a redu- kálást pl. alkálifémmel és valamely alkohollal, telítetlen szénhidrogének képzésére hajlamos szerves fémvegyülettel, pl. 30 izíopropilmagnéziumjodkldal vagy bidké^ miai vagy elektrokémiai úton is végezhetjük. Propionsavanhidrid helyett más tetszőleges propionilezöszereket is, pl. propionsavhaíogenidet alkalmazhatunk vagy 35 pedig tetszőleges más észtereket vagy étereket is állíthatunk elő. Ahelyett, hogy a tercier hidroxilcsoportot a szekunder acilezése közben lehasítanék, a lehasítást az acüezéiS előtt is, pl. alkoholos sósavval, 40 vagy pedig enyhe, pl. propionsavanhidriddel piridinben szobahőmérsékleten lefolytatott acilezés után is végezhetjük. Kiindulhatunk 5-oxi-androsztan-17-oii helyett az 5-ös helyzetben helyettesített, pl. 45 észterezett vagy éterezett hidroxilcsoportot tartalmazó vegyületből, pl. 5-haIogéilandrosztan-17-onból is. Ebben az esetben vízlehasító szerek helyett savat, illetőleg alkoholt lehasító szereket, pl. alkáliákat 50 vagy karbonsavas sókat hozunk behatásra, amikor is azonos végtermékeket kapunk. Ha 5-oxi-androsztan-17-on helyett más helyzetben hidroxilezett kiindulási anyagból, pl. 8-oxi-androsztan-17^onból iridiv> 55 lünk ki, akkor a megfelelő telítetlen termékeket kapjuk. A fent ismertetett A4 -androszten-17-olpropionátból 1 részt 50 rész jégecetben oldunk, azután 1,2 rész krómtrioxidnak kevés vízben való oldatát adjuk hozzá és 60 az egészet szobahőmérsékleten 12 órán át kavarjuk. Ezt követőleg 400 rész vizet adunk hozzá, kimerítően kiéterezünk, majd az éteres oldatot bikarbonátoldattal eis; vízzel mossuk, szárítjuk és vákuumban be- (,5 párologtatjuk. A maradékból frakcionált kristályosítással, adszorbeálással vagy szublimálással a megfelelő 6-oxo- és 3,6-dioxo-vegyületek mellett a tesztoszteronpropionátot (az V. képletű A4-androsz- 70 ten-3on-17-ol propionátot: x = —OCO . C2 H 5 ; R = H) kapjuk. Ha a propionsavmaradék helyett más észter- vagy étermaradékokat vezettünk be, akkor a megfelelő tesztoszteron-észte- 75 rekhez vagy éterekhez jutunk. Az oxidáláshoz krómsav helyett pl. szeléndioxidot vagy valamely ólomtetraaci-i látót is alkalmazhatunk. Ebben az esetben először a IV. képletű A4-3^oxi-, ille- 80 tőleg aciloxiandroszten-17-ol-propionáthoz jutunk, mely ezt követőleg esetleg a 3-észtercsoportnak részleges elszappanosítása után oxidáló, illetőleg dehidrogénező szerek behatásával magában véve ismert mó- 85 don ugyancsak tesztoszteronpropioháttá alakítható át. 2. Példa: Az I. képletű 5-klór-androsztan-17-on-ból 1 résznek (előállítva pl. 5-klór-kolesztán ol- 90 dalláncának krómtrioxiddal való lebontásával) éteres oldatához fölös metil-magnézium-jodidnak éterben való oldatát csepegtetjük. A reakció után óvatosan vizét és savat adunk hozzá, azután az áteresj 95 oldatot leemeljük, mossuk és bepárologh tatjuk. A maradékot 1 órán át 20 rész 5 0/0-os metanolos kálilúggal forraljuk avégből, hogy a II. képletű közbenső termékként keletkezett 5-klór-17-metil-androsz- 100 tan-í7-ol-ból (x = OH; R .= CH3) a sósavat teljesen lehasítsuk. Az oldatot azután vízbe öntjük, kiéterezzük, az éteres oldatot vízzel mossuk, szárítjuk' és" bepárologtatjuk. A maradékból a III. képle'tű 105 A4-17-metü-androszten-17-olt kapjuk (x = OH; R = CHS ). Teljesen azonos módon kaphatjuk pl. etil-, etinil- vagy allil-magnézium-halogen nidekkel végzett reakcióval a megfelelő 110 17-etil-, 17-etinil- vagy 17-alliX-androsztenolókat is. , A A4 -17-metil-andrészten-17-olt az 1. példában a A4 -androszten-17 j ol-propionát szá-
