128489. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tárgyaknak neutronokkal vagy röntgensúgárral való leképezésére
Megjelent 1 941. évi december hő 1-én. ; - MA'GYAE KIRÁLYI'^BHK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 128489. szám • VII/d/e. osztály. — L. 8319. alapszám. Eljárás és berendezés tárgyiaknak neutronokifcal vagy rönjjenIs ugarral val» leképezésére. Licentia Patent-Verwaltungs-Gesellschaft mit beschränkter Haftung, Berlin A bejelentés «apja: 1941. évi február hó 27. — Németországi elsőbbsége: 1940. évi március hó 4. Ajánlották már, hogy tárgyakat neutronokkal a röngensugarakhoz hasonlóan képezzenek le. Emellett az a nehézség adódik, bogy a rendelkezésre állói neutronfor-5 fások intenzitása a neutronok fényképészeti kinrathatáságához viszonyítva csupán csekély, úgyhogy az ezideig legjobb neu-Ironfényképészeti rendszerek felhasználása mellett is aránylag sokáig kell exponálni, 10 A neutronforrások intenzitásának a növelése, — mely alapjában véve lehetséges volna — körülményes és drága berendezést igényel, mely egyúttal nagy helyet is foglal el. Tárgyaknák neutronokkal való fény-15 képészeti leképezéséhez ajánlották már neutronképátalakítót, melynél a leképezendő tárgyat közvetítő neutronok közbenső reakciós rétegben töltött részecskéket vagy gammasugarakat váltanak ki, melyek köz^ 20 vétlenül vagy világítóiernyő közvetítésével szekunder elektronokat létesítenek, melyeket gyorsítanak ós elektronoptikai eszközök segélyével leképezés céljából fényképészeti rétegre vetnek. E képátalakító ér-25 zékenys égének a növelésére ajánlották már hogy a leképezendő elektronokat ne közvetlenül fényképészeti rétegre, hanem világítóernyőre vessék, melynek az ütköző elektronok hatására kibocsátott sugárzása 30 fényképészeti rétegre hat. Effajta különleges segédeszközök alkalmazása mellett is aránylag erős neutronforrásra van szükség, ha a felvételt percekén belül elegendő élességgel kívánjuk előállítani. 35 A találmány szerinti eljárás és berendezés ezzel szemben lényeges haladást mutat. Ezt azzal érjük el, hogy a neutronképátalakítóban a kiváltott szekunder elektronokkal—előnyösen elektronoptikai eszközökkel való gyorsításuk után —, világítóéi-- 40 nyőn és/vagy fényképészeti rétegen a tárgy kicsinyített képét álltítjuk elő, melyet a rejtett fényképészeti kép előhívása után, adott esetben valódi vagy látszólagos virtuális képpé nagyítunk. Emellett ajánljar <5 tos, hogy a képátalakítót úgy állítsuk be, hogy a leképezéshez kiváltképen az eredeti lassú szekunder elektronokat használjuk fel. Az 'elektronoptikai kisebbítésnél a leképezésben sem intenzitásveszteség, 50 sem pedig az élesség csökkenése nem következik be. A kisebbítésnél ugyanis az egyik oldal felé kilépő valamennyi szekunder elektront gyakorlatilag felhasználjuk. Ezzel ellentétben a fényoptikai ki- 55 isebbíléseknél a fénysugárnak csak azt a részét használjuk ki, mely a lencsenyílásba lép be. Az elektronoptikai kisebbítéseknél tehát a felületi fényesség gyakorlatilag' fordítva arányos a kép nagyságával. Az 60 ily módon létesített erősen kisebbített képet, adott esetben a rejtett fényképészeti kép előhívása után, előnyösen fényoptikailag, például a neutronokkal létesített eredeti rejtett kép nagj^ságára nagyítjuk. A 65 nagyított kép ugyanolyan éles, mint az a kép, melyet a régebben javasolt eljárásoknál világítóernyőn és/vágy fényképészeti rétegen létesítettek. A találmány szerinti eljárásnál a fényképészeti kép létesítésére 70
